Csatári Dániel + Veress Endre: Veress Endre emlékezete + Báthori István habsburg-ellenes politikája (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 16. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
Csatári Dániel: VERESS ENDRE EMLÉKEZETE
lanul is szembehelyezkedett korának parancsolóival. Ezért hasonlít életútja az említett történelmi hősök tragédiájához. Árnyékként követte őt is a gyanúsítás, tiszta szándékait félremagyarázták, magányos lett és magányos maradt. De Veress Endre magányosan is időállót alkotott, olyan életművet hagyott maga után, amelynek két legerősebb alkotó eleme a gondolat és az igazság volt. S a gondolat végül is szétrepeszti a közöny falát, az igazság fénye pedig áttöri a rosszindulat sötétséget hintő ködfátyolát. Ezért most, amikor a helyi s megyei szervek segítségével, Gyula város Erkel Ferenc Múzeuma igazgatójának, dr. Dankó Imrének a kezdeményezésére leleplezik Veress Endre emlékművét 2 , ideje, hogy kísérletet tegyünk pályájának megrajzolására, emlékezzünk halálát túlélő gondolataira. A történetíró Veress Endre tevékenységének irányát származásának körülményei, s ifjúkorának tapasztalatai eleve meghatározták. Atyja, Veress Sándor, a sarkadi Verenc Ferenc református lelkész fia, húsz éves korában végigharcolta a szabadságharcot. Mint a honvédsereg főhadnagya, követi Kossuthot, csak a haza határain túl haladva teszi le a fegyvert a törökök előtt, s emigrációba vonul. Vidcfin, majd Szumla után rövid időre Várnába telepszik le, ahol a szabó mesterséget tanulja meg. Hosszas bolyongás s több nyelv elsajátítása után, 1858-tól kezdőően Londonban mérnökké képezi ki magát, majd Bukarestbe költözik. Ezzel az volt a célja, hogy hazája felszabadulása esetén közel lehessen ahhoz. Mint földmérő mérnök, becsületes munkájával vívta ki vendéglátóinak legteljesebb elismerését. Arra is volt ereje, hogy az emigráció történetírójaként, »A Kossuth — emigráció a Keleten^ című kétkötetes naplójával megörökítse az utókor számára pályatársainak küzdelmét. Ezért kapta a Kossuth emigráció Mikes Kelemenje emléknevet. Veress Sándor azután itt alapított családot. 1866-ban elvette a békési, görög származású Birizdó Lujzát, akitől hét gyermeke született. Első gyermeke, Endre, 1868. febr. 15-én, Békésen látta meg a napvilágot, és Bukarestben nevelkedett tizenhét éves koráig. Itt tanult meg románul és ismerte meg az üldözött édesapját befogadó ország népét, annak szokásait. Mivel édesatyja 1884-ben váratlanul meghalt, a család Kolozsvárra költözik. Veress Endre itt kezdi meg egyetemi tanulmányait, amelyeket a bécsi egyetemen tanultakkal egészít ki. Földrajz—történelem szakos tanárként 1898-ban a dévai főreáliskolába kerül — itt ismerkedik meg és dolgozik együtt Krenner Miklóssal 3 , majd 7 év múlva Kolozsvárra helyezik át, az egyetemi levéltárba, amelynek őreként számos újítást honosít meg, s benne 10 évet tölt el. Életének eme fontos eseményeivel egyidőben a nyilvánosság elé lép a történetíró Veress Endre is. A pályája kezdetén álló kutató, közírói tevékenységének elején először a két nagy gyermek-
