Csatári Dániel + Veress Endre: Veress Endre emlékezete + Báthori István habsburg-ellenes politikája (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 16. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

Csatári Dániel: VERESS ENDRE EMLÉKEZETE

kori élménynek: a szabadságharcos apa emlékének és a neki mene­déket nyújtó román népnek hódolt. Részleteket közöl édesapja napló­jából, közli Ihász Sándor hozzáintézett leveleit, ismerteti apja har­costársának, Koós Ferencnek emlékiratait 4 . Az »1848—49-i Törté­nelmi Lapok« munkatársaként gyűjti a szabadságharcban résztvettek emlékezéseit, kísérletet tesz Vasvári Pál halála körülményeinek pon­tos megállapításává, és emigráns dalokat közöl 5 . A magyar olvasókö­zönségnek tájékoztatást ad a román életből vett megfigyeléseiről, a román nép szokásairól, a román főváros nevezetességeiről és irodalmi életéről 6 . Lefordítja az akkori irodalmi élet jellemző darabjait, össze­foglalja és kritikailag értékeli a magyar nyelvre történt átültetéseket 7 . Ebből a széles érdeklődést tanúsító felsorolásból lassan kiválik a nagy történelmi téma: a XVI—XVII. századi Erdély körvonala, de az indítás élményei továbbra is színezik a képet. Veress Endre figyelme a XIX. század utolsó évtizedében mind­inkább Erdély felé fordul. Ennek megfelelően, nagy szakértelemmel kezdi ismertetni egykori tanárának, Szádeczky Lajosnak ilyen téma­körű munkáit 8 . Majd, létva a feldolgozások hiányosságait, nagy ku­tatóutakra indul. Magyarország és Európa valamennyi számottevő levéltárát bejárja, és az egyre bővülő, alakuló anyag megalapozza első, ilyen tárgyú komolyabb munkáit. ^Erdély fejedelmi interregnuma« című könyve 1899-ben, 31 éves korába:-! jelenik meg 9 . Bár e munkájá­val túlszárnyalja és tökéletesíti mindazt, amit előtte erről a témáról írtak, elismerés helyett kicsinyes támadásban részesül. Egykori ta­nára, Szádeczky Lajos nem tudta elviselni, hogy tanítványa többet adott e kérdésről, mint ő, és ezért elfogult bírálatot jelentetett meg 10 . Veressnek válaszolnia kellett, és mondanivalóját Krenner Miklós segítségével helyezi el a kolozsvári Ellenzék-ben 11 . Történetírói műkö­désének első szakasza lezárul, az őt ért támadások első futamai is lecsendesednek. A fiatal tudós a századfordulóval a nagy munkák korszakába lép. A világháborúig terjedő másfél évtizedben megírja nagy történelmi életrajzait Izabella királynőről, Kakas Istvánról, Berzeviczy Mártonról, Czélkuti-Züllich Rudolf szobrászművészről 12 . Kiadja Basta György hadvezér levelezését és iratait 13 . Erre az időszakra esik (1910) legnagyobb vállalkozásának kez­dete: megalapítja a »Fontes Rerum Transylvanicarum et Hungari­carum« (Erdélyi és magyarországi történelmi források) ötven kötetre tervezett vállalatát. Az első világháború, sajnos, útjába áll tudományos terveinek. 1915 őszén feleségével, Méhely Máriával és két kisfiával Kolozsvárról Budapestre költözik, és 1916-ban budavári kertes házában talál új otthonra. Hű élettársa, majd Endre fia két leglelkesebb segítőtársa.

Next

/
Thumbnails
Contents