Csatári Dániel + Veress Endre: Veress Endre emlékezete + Báthori István habsburg-ellenes politikája (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 16. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
Csatári Dániel: VERESS ENDRE EMLÉKEZETE
kori élménynek: a szabadságharcos apa emlékének és a neki menedéket nyújtó román népnek hódolt. Részleteket közöl édesapja naplójából, közli Ihász Sándor hozzáintézett leveleit, ismerteti apja harcostársának, Koós Ferencnek emlékiratait 4 . Az »1848—49-i Történelmi Lapok« munkatársaként gyűjti a szabadságharcban résztvettek emlékezéseit, kísérletet tesz Vasvári Pál halála körülményeinek pontos megállapításává, és emigráns dalokat közöl 5 . A magyar olvasóközönségnek tájékoztatást ad a román életből vett megfigyeléseiről, a román nép szokásairól, a román főváros nevezetességeiről és irodalmi életéről 6 . Lefordítja az akkori irodalmi élet jellemző darabjait, összefoglalja és kritikailag értékeli a magyar nyelvre történt átültetéseket 7 . Ebből a széles érdeklődést tanúsító felsorolásból lassan kiválik a nagy történelmi téma: a XVI—XVII. századi Erdély körvonala, de az indítás élményei továbbra is színezik a képet. Veress Endre figyelme a XIX. század utolsó évtizedében mindinkább Erdély felé fordul. Ennek megfelelően, nagy szakértelemmel kezdi ismertetni egykori tanárának, Szádeczky Lajosnak ilyen témakörű munkáit 8 . Majd, létva a feldolgozások hiányosságait, nagy kutatóutakra indul. Magyarország és Európa valamennyi számottevő levéltárát bejárja, és az egyre bővülő, alakuló anyag megalapozza első, ilyen tárgyú komolyabb munkáit. ^Erdély fejedelmi interregnuma« című könyve 1899-ben, 31 éves korába:-! jelenik meg 9 . Bár e munkájával túlszárnyalja és tökéletesíti mindazt, amit előtte erről a témáról írtak, elismerés helyett kicsinyes támadásban részesül. Egykori tanára, Szádeczky Lajos nem tudta elviselni, hogy tanítványa többet adott e kérdésről, mint ő, és ezért elfogult bírálatot jelentetett meg 10 . Veressnek válaszolnia kellett, és mondanivalóját Krenner Miklós segítségével helyezi el a kolozsvári Ellenzék-ben 11 . Történetírói működésének első szakasza lezárul, az őt ért támadások első futamai is lecsendesednek. A fiatal tudós a századfordulóval a nagy munkák korszakába lép. A világháborúig terjedő másfél évtizedben megírja nagy történelmi életrajzait Izabella királynőről, Kakas Istvánról, Berzeviczy Mártonról, Czélkuti-Züllich Rudolf szobrászművészről 12 . Kiadja Basta György hadvezér levelezését és iratait 13 . Erre az időszakra esik (1910) legnagyobb vállalkozásának kezdete: megalapítja a »Fontes Rerum Transylvanicarum et Hungaricarum« (Erdélyi és magyarországi történelmi források) ötven kötetre tervezett vállalatát. Az első világháború, sajnos, útjába áll tudományos terveinek. 1915 őszén feleségével, Méhely Máriával és két kisfiával Kolozsvárról Budapestre költözik, és 1916-ban budavári kertes házában talál új otthonra. Hű élettársa, majd Endre fia két leglelkesebb segítőtársa.
