Csatári Dániel + Veress Endre: Veress Endre emlékezete + Báthori István habsburg-ellenes politikája (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 16. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
Csatári Dániel: VERESS ENDRE EMLÉKEZETE
VERESS ENDRE EMLÉKEZETE Két nap múlva 1 , november 24-én lesz hat éve annak, hogy Veress Endre eltávozott az élők sorából. Békés szülöttének, Bukarest és Kolozsvár neveltjének, Budapest, Innsbruck, Róma, Velence, Bologna, Krakkó, Bécs és Leningiád levéltárai tudós ismerőjének, Gyula város krónikásának porhüvelyét a Mecsek alján elterülő Pécs földje fogadta magába. Szellemi hagyatékát pedig azóta is méltánytalan hallgatás veszi körül. Annak azonban, aki jártas az emberi lélek tudományában, ez a csend is sokat mondott. Hiszen — Veress Endre egyik tisztelőjének, a kolozsvári Balogh Edgárnak szavait alkalmazva — a hallgatás is sokszínű kórus: az elomlás búskomor, az önmegtartóztatás feszes, a fegyelem méltóságos, az önvizsgálat idejének józan hangjai fonódnak össze benne a megfélemlítés jajpanaszával, a rosszindulat hisztérikus kitöréseivel és a közöny egyhangú suttogásával. így volt ez Veress Endre szellemi hagyatékával is. Az életművét körülfonó csend is beszélt, indulatok, érzelmek, sejtések alakultak értelmes mondatokká, de útjukat állta a tudatos rosszindulat, s az értelmetlen, buta közöny. Mindkettő az életmű kardinális kérdéseinek, haza és nagyvilág, nemzet és emberség viszonyainak meg nem értéséből fakadt. A dunai népek történelmi sorsközösségét tudasító, a közös magyar, román, lengyel történelmi emlékek hiteles anyagait összegyűjtő és feltáró tudósról ugyanis a felszabadulás előtt azt tartották, — s ezek a vélemények éltek azután is tovább —, hogy a környező népek történelmét a miénk elé helyezi, mély humanizból fakadó élet — s történetírói felfogása pedig a nemzet érdekeit veszélyezteti. Mennyire hasonlított a balítéletektől és téveszméktől beárnyékolt küzdelmes életpályája Coriolanus éfc Maghellan tragédiájához! De amíg a római Coriolanus tényleg a volszkok szolgálatába állítja igazságtalanul mellőzött erejét, s Maghellan idegen pénzen indítja el földkörüli útjára öt törékeny hajóját, addig Veress Endre egyetemes céljait mindig hazája s népe szolgálatában valósította meg. A második világháború előtti magyar történeti irodalomban ugyanis szinte egyedülállóan, a haza történelméből fakadó parancsra, a dunai népek összefogására hallgatott, tisztán látva, megérezve a népek vágyát, s ezért öntudat-
