Solymos Ede: Adatok a Fehér-Körös halászatához (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 14. Gyula, 1960)
valamelyik pókásznak feliből, a hajóval együtt. Már említettük, hogy hajója csak a bérlőnek lehetett, a varsázáshoz pedig kell hajó. Egy halász próbálkozott a Holt-Körösön is vesszővarsával, de eredménytelenül, nem értett hozzá. A vesszővarsa kb. 1,5—2 m hosszú volt, szája 80 cm átmérőjű. Veresgyűrű vesszőt kötöztek erős madzaggal vagy dróttal egy abroncsra, ritkásan, egymástól 2—3 cm-re. Az oldalára, a hal kiszedésére, ajtót készítettek. Volt egy versikéje, tolókája, melyen a hal be tudott menni, de ki nem jöhetett. A varsába követ tettek, vadszőlő venyigével karóhoz kötözték és a fenékre süllyesztették, úgy, hogy a felfelé úszó halak a szájába jussanak. »A kis halak bementek, a nagy halak utánuk. A kicsik a veszszők közt ki tudtak bújni, de a nagyok bentragadtak.* Fogott vidrát is. Hogy mennyire nem közismert a vesszővarsa a faluban, jellemző rá, hogy az egyik halász hírét sem hallotta, a másik csak annyit tudott, hogy az uradalom használta. A harmadik egyszer kapott ajándékba egy rossz varsát, de nem tudott vele mit kezdeni. Egy történet azonban fennmaradt a vesszővarsáról. Egyszer a pap belebújt egy vessző varsába, hogy a halat kiszedje, de a varsa megfordult, a pap beleesett a vízbe, és belefulladt. Azóta azt a holtágat Paphót-nak nevezik. A csongrádi halászok hoztak magukkal hálóvarsát is. A helybeliek közül csak a fiatalok vették át. Az öregek szerint ez pusztította ki a halat, »nem lehet hallani, hogy valamelyik pákász fogna, azelőtt olyanokat fogtunk, hogy majd megfürösztötte az embert*. Szalkaiék csak négy-karikás varsával dolgoznak. A 60 éves Mihály szerint gyerek korában a Tiszán még voltak egy szívű, háromkarikás kétszárnyú varsák. 50—55 éve azok kimentek már a használatból, még iskolás korában. Az volt a bajuk, hogy nagyobb hal nem fért bele. A szívet hosszúkásán négy sarokra kötötték ki. A háromkarikásat az öt-karikás varsák váltották fel, de azok is hamar kimentek a divatból. Csak a nagy varsáknál, 60 szemesnél nagyobbnál van öt karika, ott az a jobb, mert hosszabb a szíve. Negyven esztendeje már a négy karikás varsák az általánosak. A csongrádiak a vörsököt szív-nek nevezik, a békésiek versikének. Egy helybeli halász pedig a vörsököt versikének, a varsa öblét szívnek mondja. Szálkai a varsát feleségével kötteti meg. A hálót lapba kötik, 55 szemre a szájbőséget. A karikákra feszítés közben varrják össze. Az első szívet a harmadik karikához, négy sarokra kötik. Onnét indul a második, belső szív, azt a csúcshoz három sarokra kötik ki. Egy szárnya van, melyet a vörsökbe varrnak be. A kanálisokban használtak kétszárnyú varsát is, de visszaalakították egyszárnyúra, mert tör-