Solymos Ede: Adatok a Fehér-Körös halászatához (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 14. Gyula, 1960)

vényellenes a vizet elrekeszteni. Megpróbálkoztak öt-karikással is, de ezt túl hosszúnak találták. Emlegettek kétszárnyú háromkarikás hosszú varsát is, melynek nem volt szíve, de ez nem vált be. Lehet, hogy ez azonos a már emlí­tett Kárnyánszky-féle kétközhálóval. A varsákat azelőtt kátrány ózták, de az nem olyan jó, mert meg­törik, akkor pedig tönkremegy. Pár év óta a Woynárovich-féle cser­savas impregnálást alkalmazzák, így eltart egy varsa két évig is. A Fehéren két hónap alat + elpusztul, mert meleg és erős a víz. A helybeli halászok közül elsőknek a Portörő testvérek vették át a varsát, megtanulták a készítését is, de nem módosították. A háború előtt egy-egy halász 15—20 varsát használt, most a bri­gádban fejenkint 20 varsát kezelnek. A varsákat a víz szélén szúrják ki, a szárnyak vannak a part felé, szájjal kissé lefelé néznek. Télen léket vágnak a jégen, és abba szúr­ják le. Vigyázni kell, hogy a víz elég mély legyen, mert ha a varsa a jéghez ér, felfagy és tönkremegy. Kecézés A kecét Kárnyánszky használta először. Az övé hegyes kece volt, a zsák végén egy vasdarab volt a súlyzás. Ugyanúgy húzták hajóról, mint a csömpölyt, partról. Egyik adatközlő szerint a kecén is használ­ták az érzőt. Nagy hibája volt, hogyha elakadt, be is szakadt. Kárnyánszky halála után el is hagyták. Nem sokkal utána aztán Szalkaiék hoztak guszakecét, ezen már tükörháló volt, nehezebben szakad. A helybe­liek csodálkoztak, hogy miként lehet ilyesmivel halat fogni. S mikor az első kísérletnél elakadt, a partról nevették, hogy »nem gyün ki az«. Aki nem mert az akadókra rámenni, az nem is fog, mert a hal ott sze­ret tartózkodni, de a csontok kiverik. Elsőnek a kecét is a Portörők tanulták el. Előbb a fiatalabbnak csináltak, fogott is vele, erre a bátyja azt mondta: ha te, akkor én is. Erre aztán Lévai is akart kecét, de csontok helyett fadarabokat tett az inra, és mellé vasat. Persze nem vált be, elakadt. »Igjen meg az is, aki idehozta!« — mondta, s noha szövetkezeti tag, és kötelező lenne a kece használata, nem tudják rávenni. Jégeredéskor — olvadáskor —, mikor a víz kint van a hullám­térben, és a hal meg van gémberedve, nem tudja átütni a tükröt, olyankor jobb a hegyes kece. Kecézéskor egymás mellett haladnak sziklanyozva, állva húzzák

Next

/
Thumbnails
Contents