Solymos Ede: Adatok a Fehér-Körös halászatához (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 14. Gyula, 1960)

A harmadik adatközlő a többinél műveltebb, s ez egyéni módszerén is meglátszik. A hálót 4 szemre kezdi, soronkint felszaporít 110— 120 szemre, akkor 8 sort simán leköt, s úgy fogyaszt el négy szemre. A sarkokon lévő 4 szemet összefűzi, így minden sarkon kis zacskót nyer, hogy a sarkokon ne ugorjon ki a hal. Léniája is különbözik a többiek deszkájától, vége ugyanis keskenyebb (3. ábra), és minden sor első szemét ezen a részen köti le, ezáltal nagyobb öblöt kap. Az ilyen sarokról kötött háló szélét nem szedik zsinórra, mert a szaporítással, illetve fogyasztással már »szegve« van. A pók szembősége 3 cm, csomótól csomóig. A megkötött hálót két kávára szerelik, melynek négy lába van. A kávák meghajlított fűz, akác, mogyoró fából vannak, »mikor milyen sikeredik«. A kávákat középen egymásra merőlegesen összeerősítik, úgy, hogy használaton kívül összecsukható legyen. Az összeerősítéshez kötik a 3—4 m hosszú nyelet és a felhúzó kötelet. A rúd végén keresztben egy karvastagságú kb. 30 cm hosszú fa, köröm van, hogy az emelgetéstől a nyél ne fúródjon a földbe. Szoktak azonban egy hegyes vasat is beleütni még, hogy jobban tartson. A megkötött hálót használat előtt a lábakra szerelik. A háló sarkain köröm van, egy hurok, mellyel a lábakra akasztják. A szélét mind a négy oldalon egy vagy két helyen a lábakhoz vagy a kereszteződéshez kötik felkötő zsinórral. Ennek az a szerepe, hogy a háló kiemelésénél a szél közepe ne maradjon el a sarkoktól, mert a »potyka gyalázatos hal, ki szokott repülni**. A békési halászok a háló szélét zsinórra szedik, ez főleg akkor ajánlatos, ha nem sarokról, hanem széltében kezdik a kötést. Itt a felszerelésnél a szilzsinórt hurkolják a lábakra, a háló nincs kikötve, és ha a közepe lenyomódik a hal súlya alatt, a háló a zsinóron összeszalad, öblöt csinál. Ezt azonban már nem póknak, hanem bókának nevezik (4. ábra). Ugyanez a rendszere a dunai halászok csobbantójának is. Herman a bóka kifejezést nem ismeri. A doboziak bókát sem most, sem a múltban nem használtak. Egyesek készítenek 150x150 cm-es aprószemű pókot is, horogra való csali hal fogására. Ez már újabb konstrukció, mióta a horgászat fellendült. Említettük már, hogy a póknak nagy szerepe van a dobozi halászatban. »A szegény ember csak pókkal halászott. Régen csak emelőhálóval halásztunk, nagyhalászaton meg csömpöllyel.-« Említettük már, hogy a pókászok pénzért váltottak területi engedélyt, vagy a fogás egy részét — felét — adták le a bérlőnek. Gyűjtésünk idején mindössze három pókász volt a faluban, akik 150 Ft-ot fizettek a bérletért és 30 Ft-ot az állami jegyért. Csak partról dolgozhatnak, a vízbe még csak beállniok sem szabad. Hogy így