Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
6. A termelőszövetkezeti város
nyéki parasztok alakítottak Üj Élet néven termelőszövetkezetet. December 22-én megalakult a József Attila Termelőszövetkezet. December 23-án a Szabadka környéki gazdák alakították meg a Zöldmező Termelőszövetkezetet. A város régi termelőszövetkezetei is örömmel várták és fogadták az új belépőket. December utolsó hetében szinte az egész város képe megváltozott. A szövetkezeti szervezés súlypontja ekkor a tanyákról a város belső területeire helyeződött át. Naponta 150 propagandista, köztük a régi és az új belépő szövetkezeti tagok, az állami gépállomás, az állami gazdaság és a pártszervezetek jól felkészült propagandistái látogatták a dolgozó parasztokat. Ezeken a megbeszéléseken a város parasztsága érdeklődéssel és haszonnal tanulmányozta a városi tanács által nagy hozzáértéssel összeállított propagandafüzetet. Decemberben az utolsó héten naponta átlagosan 200 család választotta a szövetkezés útját. Az újonnan alakult Aranykalász Tsz. földterülete majdnem háromezer holdra növekedett. Az év utolsó napjaiban a város külső képén bizonyos ünnepélyesség látszott, mint rendszerint a sorsdöntő események idején. Mindenütt ünneplőbe öltözött parasztokat lehetett látni, a vendéglők és szórakozóhelyek zsúfolásig megteltek, az utcák forgalma is elárulta, hogy a város történelmének egyik jelentős napját éli. Érdemes tüzetesebben megvizsgálni, mi volt az, ami Gyula város termelőszövetkezeti mozgalmát ezekben a nyugtalan napokban jellemezte. A város parasztságának elhatározását a párt- és a tanácsi szervek által megfelelően irányított tömeghangulat befolyásolta. Ez a tömeghangulat magában a parasztságban keletkezett és magával ragadta a még ingadozó, tépelődő parasztrétegeket is. A tömeghangulat magyarázza csak meg azt a tényt, hogy december utolsó napjaiban a parasztság százai jelentkeztek belépésre a termelőszövetkezetekbe. Ez a jelenség, hogy a parasztság nagy többsége egyszerre, majdnem egyidejűleg lépett a szövetkezés útjára, volt ezeknek a napoknak másik döntő jellemzője. Egy város parasztságának egyidejű szövetkezetbelépése a földrendezés területén is nagy fontosságú, mert szükségtelenné teszi a mellőzhetetlenül egyéni sérelmekkel járó részleges tagosítást. Ebben az esetben ugyanis csak általános földrendezésre van szükség: a nagyüzemi táblák és a szövetkezeti központok kijelölésére. A harmadik döntő jellemzője az volt a december végi napoknak, hogy a gyulai középparasztság, a legismertebb mintagazdák, kertészek, primörtermelők a kisparasztokkal együtt és egyidejűleg választották a szövetkezés útját, vagyis a parasztság olyan rétegei kerültek be a gyulai termelőszövetkezetekbe, amelyek az utóbbi években viszonylag magas életszínvonalon éltek.
