Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

7. Primőrtermesztés és öntözés

Mindezek együtt eredményezték, hogy 1959. december 31-én a gyulai határ földjeinek 83 %-a már közös nagyüzemi gazdaságokba tömörült; 8 termelőszövetkezetben 2760 parasztcsalád tizenháromezer kat. holdat meghaladó területen már a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra lépett. Gyula termelőszövetkezeti város lett. Első termelőszövetkezeti város Békés megyében és az egész Körösvidéken. A decemberi hatalmas lendület még januárban is éreztette hatását. Ugyanis január hónapban azok a parasztcsaládok is termelőszövetkezeti tagok lettek, amelyek december végén még vonakodtak a közös útra lépni. 1960. februárban befejeződött a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését lezáró földrendezés, megtörtént a termelőszövetkezetek területi elhelyezése és a nagy táblák kialakítása. Ennek során a gyulai termelőszövetkezetek területe a következő: Erkel Tsz. 1650 kat. hold, Béke Tsz. 1868 kat. hold, Népköztársaság Tsz. 3568 kat. hold, József Attila Tsz. 1371 kat. hold, Zöldmező Tsz. 1817 kat. hold, Új Élet Tsz. 386 kat. hold, Vörös Csillag Tsz. 2169 kat. hold, Aranykalász Tsz. 3579 kat. hold. 7. PRIMÖRTERMESZTÉS ÉS ÖNTÖZÉS Már évek óta visszatér januárban a budapesti napilapok hírrovatában az a tudósítás, hogy a budapesti csemegeüzletekbe és vásárcsarnokokba megérkezett Gyuláról az első nagyobb primőrszállítmány. Valóban a primőrtermelő vidékek közül Gyula és közvetlen környéke nemcsak a tömeges primőrtermesztéséről ismert, hanem arról is, hogy primőrjeivel az elsők között tud megjelenni a magyar és az európai városok piacain. Ez nem véletlen jelenség, hanem olyan éghajlat- és talajadottságck következménye, amit csak az utóbbi öt évben ismertek fel teljes világossággal. Gyulát földrajzi fekvése, éghajlata, megfelelő talaja teszi alkalmassá a korai és a tömeges primőrtermesztésre. A város határát északról és keletről komolyabb erdőségek övezik, a dobozi, remetei, sitkai és mályvádi erdők, melyek a télvégi északi és keleti szeleket jelentősen mérséklik. Ezenkívül a város határát átszelő Fekete- és Fehér-Körösök, a városon keresztül folyó Elővíz-csatorna is nagyban hozzájárulnak a város éghajlata szelídebbé tételéhez. Nagy hordereje van ezek mellett annak is, hogy aránylag gyakori ezen a vidéken a napsütéses december, január, február és e hónapok kevés napfényét a városszerte csillogó melegházi üvegablakok kitűnően hasznosítják.