Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
6. A termelőszövetkezeti város
a termelőszövetkezeti mozgalommal szemben. Eltűnt az ellenséges beállítottság, annak helyébe fokozódó kíváncsiság és érdeklődés lépett. A város termelőszövetkezeteinek kedvező gazdasági eredményei, a termelőszövetkezeti parasztság javuló életmódja már lehetetlenné tette a rosszindultú hírverést és ellenérzéskeltést a szövetkezeti mozgalommal szemben. Ezek a jelenségek, valamint a helyes irányban ható kultúrpolitika eredményesen befolyásolták, kedvezően formálták a gyulai parasztság gondolkodását. A gyulai parasztságra is alkalmazhatóvá vált a párt Központi Bizottságának 1958. decemberében tett az a nagyjelentőségű megállapítása, hogy dolgozó parasztságunk a termelőszövetkezeti kérdésekben érzelmileg előbb tart, kedvezőbben vélekedik a termelőszövetkezetekről mint, ahogy azt a gyulai termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése számszerűen kifejezte. Ezek a felismerések vezették 1959. őszén a gyulai városi párt- és tanácsszerveket arra a döntésre, hogy Gyulán is elérkezett a termelőszövetkezetek fejlesztésének lélektani pillanata. Mindössze a fejlesztési mozgalom elindításához körültekintő és gondos előkészítő munka szükséges. A városi tanács végrehajtó bizottsága 1959. szeptember havában tartott ülésén első napirendi pontként tárgyalta a termelőszövetkezetek megerősítésére vonatkozó tervét, majd a november 5-iki tanácsülésén a gyulai termelőszövetkezetek helyzetével és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos feladatokról tanácskozott. A gyulai termelőszövetkezeti mozgalom első jelentős lépése az volt, hogy a területileg amúgy is összefüggő Petőfi és Rákóczi Termelőszövetkezetek Vörös Csillag néven október hónapban egyesítették gazdaságukat és ezzel megvetették a területi és személyi növekedés szilárd alapját. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének döntő lépését a városi pártbizottság határozta el. November elején a pártban elérkezettnek látták az időt arra, hogy a párt általános beszélgetést kezdjen a város parasztságával a párt mezőgazdasági politikájáról. Azt határozták, hogy a felvilágosító munkát elsőként a várost környező tanyavilágban kezdik el, ahol kb. négyezer paraszt él, akiknek a zöme még egyénileg gazdálkodik. A várost környező tanyákon nem egész két hónap alatt több mint 150 kisgyűlést tartottak. Egy ilyen kisgyűlésen 10—15 egyéni paraszt vett részt. Ezeknek a megbeszéléseknek eredményeként a városi pártbizottság úgy értékelte a helyzetet, hogy komoly lehetősége van új termelőszövetkezetek életrehívásának. December 14-én a Szlányi dűlőben 14 egyéni paraszt Aranykalász néven alakított új termelőszövetkezetet. Még a szövetkezet megalakítása napján az új szövetkezet taglétszám 51-re növekedett. A következő napon újabb 22 belépés történt. December 21-én az Ökörjárás kör-
