Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

6. A termelőszövetkezeti város

Év Hízottmarha Hízottsertés 1957 34 db 218 db 1958 67 db 294 db 1959 188 db 870 db Itt említjük meg, hogy a szerződéses jószágnevelésből a termelőszövetkezetek komoly összegű nagyüzemi felárral növelték bevételeiket. A közös vagyon lényeges növekedése megmutatkozott az egy tagra eső tiszta vagyon állandó emelkedésében is. Ez 1957- ben tagonként 19.580 Ft-ot 1958- ban tagonként 22.977 Ft-ot tett ki. Az 1959-es zárszámadásokból bizonyára a közös vagyon további növekedése lesz megállapítható. Az eredményes gazdálkodás hatása jelentkezik a termelőszövetkezeti tagok egyéni jövedelmeiben is. így az 1959-es évi egy munkaegységre jutó előrelátható jövedelem egyes gyulai termelőszövetkezetekben a következőképp alakul: Népköztársaság Tsz. 43 Ft Erkel Tsz. 30 Ft Rákóczi Tsz. 37 Ft E felsorolások annak bizonyítására szolgálnak, hogy a Gyula városában az 1959. év végén tapasztalt termelőszövetkezeti szervezés sikere nem véletlen és megalapozatlan volt, hanem természetes folyamata a működő termelőszövetkezetek két év óta tartó megszilárdulásának. 6. A TERMELŐSZÖVETKEZETI VÁROS A gyulai termelőszövetkezetek 1959. évben elért gazdasági és szervezeti megszilárdulása már arra mutatott, hogy létrejöttek a város területén is a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének szükséges feltételei. Nyilvánvalóvá vált a megfigyelők előtt, hogy az állami támogatás új rendszere bevált és fokozóan hatott a többtermelésre, az állóeszköz állomány-növelésére, de az árutermelés növelésére is. Észrevehető volt, hogy ezek az eredmények jó hatást gyakoroltak az egyénileg dolgozó parasztságra. Az ellenforradalmi időkhöz képest megállapítható volt a város kis- és középparasztjainak érzelemváltozása