Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
3. Az állami szocialista szektor mezőgazdasági üzemeinek kialakulása
egy részén is öntözőgazdálkodást rendeztek be már a harmincas évek végén. Az 1945-ös földrefojm során — arra tekintettel, hogy a földigénylők számához viszonyítottan csak nagyon csekély terület állott rendelkezésre — a gyulai földigénylőbizottság igénybe kívánta venni a városi gazdaság szántóterületét is. Emiatt éles ellentét támadt a városi vezetőség és a Földigénylő Bizottság között. A város vezetősége a megfelelő gazdasági épületekkel, istállókkal, lakásokkal ellátott házi gazdaságát a jövőben megalakuló állami gazdaságnak kívánta átadni, már ebben az időben lépéseket is tett állami gazdasággá való átszervezése érdekében. A város új vezetősége nem költségvetési szempontból ragaszkodott a házi gazdaság átmeneti fenntartásához, hanem itt kívánta megszervezni Gyula város első szocialista nagyüzemi gazdaságát. Végül is a földbirtokpolitikai szervek segítségével sikerült megfelelően megoldani ezt a kérdést és a város mezőgazdasági ingatlanait megmenteni az igénybevételtől. így alakulhatott meg a városi gazdaság területén, épületeinek, gazdasági felszereléseinek, megmaradt jószágállományának igénybevételével a Gyulai Állami Gazdaság. Kezdetben a városi gazdaság területén működő Gyulai Állami Gazdaság területe a gazdaság jelenlegi területének csak csekély töredéke volt. 1950-től kezdődően az állami gazdaság területe a növekvő í'öldfelajánlások és tagosítások következtében állandó növekedésben volt. 1958-ban már a földrendezések befejeztével az állami gazdaság táblaösszevonásokból alakult területe 4365 kat. holdat tett ki. 1960. januárjában pedig az új táblák kialakítása után 5693 kat. holdra növekedett. A megnövekedett földterület arányában nagyon megnövekedtek az állami gazdaság beruházásai is. Az állami gazdaság szentbenedeki korszerű központi telepe majdnem négymillió forint állami beruházásból épült. Ugyanilyen mértékben korszerűsödött az állami gazdaság technikai felszerelése és jószágállománya is. A Gyulai Állami Gazdaság — éppúgy mint legtöbb állami gazdaságunk — az utóbbi években leküzdve a korábbi évek szervezési hibáit, korszerű mezőgazdasági nagyüzemmé vált. Terméseredménye jóval meghaladja a többi gyulai mezőgazdasági kisüzem átlagtermését. Komoly szerepe van a város mezőgazdasági termelése színvonalának emelésében és ez a szerep a közeli években még csak növekedni fog. Már is kedvezően érezteti hatását a gazdaság nagyobb önállósága a tervkészítésnél, a helyi lehetőségek jobb kihasználásánál. Jó hatással van az is az eredményesség növelésére, hogy az elért tiszta nyereség nyolcvan százaléka a gazdaságnál marad. Az új rendszer hasznossága megmutatkozik a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozódásánál is, ami előnyösen befolyásolja a gazdaság munkaerőhelyzetét.
