Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

4. Az Állami Mezőgazdasági Gépállomás működése

A gyulai városi házigazdaság galbácskerti telepe volt az alapja a mezőgazdasági technikum tangazdaságának. Ez a gazdaság is jelentős területnövekedésre tett szert az elmúlt években. Az 1958-as táblásítások után területe 754 kat. holdra növekedett. Majd az 1960. januári táblák kialakítása után végleges területe 981 kat. hold lett. A tangazdaság nagy területen folytat korszerű öntözéses gazdálkodást. Nagy fejlődést ért el a városi kertészetből alakult Kertészeti Vállalat is. Központi telepén állami beruházásból hatalmas, modern növényházakat (üvegházakat) épített. 1960. januárjában üvegházaiból hetenként ötezer szál szegfűt szállított a budapesti virágüzletekbe. 1960 telének végén ötvenezer virágpalánta előnevelése folyik növényházaiban, ami nemcsak Gyula város parkjait fogja a nyáron díszíteni, hanem jut belőle a környékbeli községek parkjaiba és utcáira is. A Kertészeti Vállalat nagy területen folytat primörtermelést és öntözéses gazdálkodást. A kastélykerti mélyfúrás sikere a városi kertészet vezetőit új tervek készítésére ösztönözte. A kertészet központi telepén mélyfúrást szeretnének végeztetni és az így nyert melegvizet az üvegházak fűtésére felhasználni. A kútfúrás költségeit a melegházak jelenlegi fűtésének két évi költsége biztosítaná és a melegvíz fűtésre felhasználása két év után, a további években évi kb. egymillió forint értékű fűtőanyag megtakarítást eredményezné. 4. AZ ÁLLAMI MEZŐGAZDASÁGI GÉPÁLLOMÁS MŰKÖDÉSE Évtizedes vitatémája az agrárpolitikának a mezőgazdasági nagyés kisüzemek jövedelmezőségének kérdése. A felszabadulás előtt ez a vita a félfeudális nagybirtokok fenntartásának érdekében folyt és a nagyüzemek védelmezői a kisüzemek csekély jövedelmezőségét igyekeztek kimutatni, majd a falukutató írók a mezőgazdasági kisüzemek nagyobb jövedelmezőségének hangoztatásával vezették a harcot a nagybirtokok felosztásáért. Abban azonban mindkét vitázó fél egyetértett, hogy a törpebirtokokon a legkezdetlegesebb földművelést folytatják, az elaprózódott kisparcellák a kellő művelés hiányában alig teremnek valami*, a kisparcellák terméseredményei rendkívül alacsonyak. Éppen ezért, amint a modern technikai fejlődés benyomult a mezőgazdaságba, amióta az erőgépek, főleg a traktorok tömegesen kerültek alkalmazásba, azt bizonyítja a történelmi fejlődés, hogy a mezőgazdasági üzemek területei mindenütt növekedni kezdtek. Ennek az