Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
1. Tulajdoni- és birtokviszonyok a felszabadulás előtt
akarja, akár nem, akár észreveszi, akár észre nem veszi — árutermelővé válik. S ebben a változásban rejlik a dolog egész lényege. Ez a változás egymagában véve, még akkor is, amikor még nem zsákmányol ki bérmunkásokat, a proletariátus ellenfelévé, kisburzsoává teszi a kisföldmüvest« 3 . Gyula város területén a felszabadulás előtt nagy tömegben sínylődő törpe parcellatulajdonosok sohasem válhattak kisburzsoákká, mert árutermelőkké sem válhattak. Ez a körülmény tette őket a kevés számú gyulai ipariproletáriátus természetes szövetségeseivé. Napjainkban már a nyugati kapitalista országok is felismerték ezt a törvényszerűséget és nem kizárólag üzemszervezési, jövedelmezőségi indokokból, hanem leplezett politikai célokból is »ellenföldreformot^ folytatnak az életképtelen parcella-gazdaságok felszámolására. Az Egyesült Államokban évek óta folyik az apró farmergazdaságok felvásárlása és a kisfarmerek más munkaterületeken való elhelyezése. Svédországban is szervezet intézkedések történnek az apró mezőgazdasági üzemek megszüntetésére. Franciaországban a jobboldali kormány ^mezőgazdasági fejlesztési terve« 1961 végéig négyszázezerrel kívánja csökkenteni a törpemezőgazdasági üzemekben élő parasztok számát és átirányítja őket a nagybirtokokra, vagy más foglalkozási ágakba. Legnagyobb erővel zajlik le ez a folyamat a legreakciósabb kapitalista országban: Nyugat-Németországban. Az NSZKban »a mezőgazdaság szerkezeti racionalizálása^ az utolsó években hatalmas méreteket öltött. Ez a kormányzati akció — a nyugati szabadságeszmény legnagyobb dicsőségére — adminisztratív eszközökkel is kikényszerítheti az életképtelen törpegazdaságok megszüntetését. Ez az akció 1958-ban száznegyvenezer apró mezőgazdasági üzemet számolt fel és az utolsó tíz évben hasonló kormányzati intézkedésekkel már 14,4%-kal csökkentette a tíz hektáron aluli mezőgazdasági üzemek számát. E nyugati példákra annak bizonyítása végett szükséges hivatkozni, hogy a nyugati kapitalista világban az utóbbi években kíméletlen eszközökkel folyik a törpe paraszti birtokok erőszakos felszámolása, mert ott már felismerték az elszaporodott szegényparasztság elementáris társadalmi feszítőerejét. Gyulán is a felszabadulás előtti nagyszámú mezőgazdasági törpeüzem egyik legnagyobb fékezője volt a város gazdasági fellendülésének, viszont a felszabadulást követően egyik hathatós segítője volt a szocialista átalakulásnak. A város felszabadulás előtti tulajdoni- és birtokviszonyai egyik erős pillérét képezték annak a fejlődésnek, aminek következtében Gyula a Körösvidék elsn termelőszövetkezeti városa lett.
