Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

2. Az 1945-ös földreform hatása

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM HATÁSA Az 1945-ben végrehajtott földreform a város földtulajdon viszonyaiban nem hozhatott mélyreható változást, minthogy a földreform céljára igénybevehető földterület Gyulán igen csekély volt. Az 1945. március 15-én megjelent földreform rendelet értelmében első sorban a háborús bűnösök, Volksbundisták, nyilasok és más vezető állású fasiszta földtulajdonosok ingatlanait lehetett igénybe venni. Ezek száma Gyulán jelentéktelen volt. Igénybe kellett venni az 1939-től kezdődően vásárolt olyan ingatlanokat is, melyek tulajdonosai nem élethivatásszerű földművesek voltak. Ebbe a két csoportba Gyulán mindossz kb. 150 kat. hold föld tartozott. Rendelkezésre állott még a földreform céljára a 100 kat. holdon felüli ingatlanokból a gyulai Görögkeleti Egyház 188 kat. holdas ingatlana a gyulai Református Egyház 131 kat. holdas ingatlana a gyulai Róm. Kath Egyház 326 kat. holdas ingatlana Nájman Györgyné és gyermekei 147 kat. holdas ingatlana K. Schriffert József örökösei 215 kat. holdas ingatlana tehát összesen 1057 kat. hold. Miután a földigénylők száma ötszázon felül volt, ebből a területből csak kisparcellákat lehetett kiosztani a teljesen nincsteleneknek és alig jutott valami néhány törpebirtok kiegészítésére. A gyulai földreform hatása elsősorban az volt, hogy az új birtokosokkal ismét az életképtelen agrárkisüzemek számát gyarapította. Az 1945-ös földreform Gyula mezőgazdasági életére azzal a lényegbevágó hatással járt, hogy széttörte a várost környező nagybirtokok halálosan fojtogató gyűrűjét. Ezzel megindította a félfeudális mezőgazdasági viszonyok teljes felszámolását, megnyitotta az útját a jövő szocialista mezőgazdaságának. Nemcsak a proletárdiktatúra államának, hanem a népi demokratikus rendszernek is főfeladata, hogy alapjaiban felszámolja a korábbi korhadt állami és társadalmi berendezkedés alapját képező földtulajdon viszonyokat. Ezt elvégezte a nagybirtokrendszer teljes felszámolásával az 1945-ös földreform is. 1945-ig országunkban a tőkés rendszer fejlődése még nem érte el a mezőgazdaságban az iparban már kifejlődött jelentős koncentrációt, ezért mezőgazdaságunkban nemcsak jelentős számú kis- és középbirtokos volt, de nagyszámban voltak apró parcellatulajdonosok is. Ezek között még igen erős volt a földtulajdonhoz való ragaszkodás. A kis-