Dankó Imre – Korek József: Kötegyán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
egyeztek Kelemennel ésFarkassal abban, hogy ők visszaadják az említett szabadosokat az előbb mondott Kelemennek és Farkasnak, de a mostani állapotukban. Kelemen és Farkas ígéretet tettek, hogy a visszakapott szabadosokat alacsonyabb helyzetbe nem szorítják, hanem ugyanezen szabados állapotukban hagyják és a várjobbágyoktól semmi kárpótlást nem kívánnak 7 . 361. szám. 1229-ből. — Dénes, Izsó és Puk a szabadgyáni (zobodiani) Szent András egyháznak patrónusai pröbe fogták az ő dusnokaikat, névszerint Mórt, Pált, Lőrincet, Erőst, Petét és másokat Heraklius váradi dékán és őrkanonok előtt jelentvén, hogy nevezettek kevesebb költséggel, mint ahogy tartoznak, teljesítik szolgálatukat. Végül a váradi káptalan, úgymint János prépost, Miluály (Mihál) éneklőkanonok és a többiek előtt és Mikó pristaldusnak és az említett bíró helyettesének jelenlétében perük olyan véget ért, hogy dusnokaiknak a nevezett egyháznál kell maradniuk és évenként Szent Mihály ünnepén, ahányan vannak, együtt szolgáljanak egy három éves tinóval, száz kenyérrel, tizenkét veder sörrel és minden telek egy-egy misét tartozik bemutattatni 8 . A közölt perszövegek nemcsak az egykori perek menetét és gazdag névanyagot tartalmaznak, hanem sok más vonatkozásban is fontosak. A kutatók sorra megegyeztek abban, hogy a három Gyán (Köte-, Mező- és Vizes), amelyekről ezek a perszövegek emlékeznek, közös eredetűek, de társadalmilag különböznek egymástól. Az egyes községek lakói egy-egy fokkal alacsonyabb, illetőleg magasabb társadalmi helyzetben voltak. A későbbi Kötegyán volt a legelőkelőbb. Ezt lakták a »szent király j obbágyai«, vagy a »szent királyfiak^. Mezőgyánt a »jobbagyfiak«, Vizesgyánt pedig a »várjobbágyok«, »várnépek^lakták. A három falu későbbi társadalmi fejlődése is megerősíti ezt. Kötegyánt hamarosan, már az egyik perszövegünk szerint is Szabadgyánnak is nevezik. Ez az elnevezés feltétlenül tárasdalmi állapotra vonatkozik. Ez a leggazdagabb község köztük. Templomos hely. Szent András tiszteletére épült egyházáról szó is van; tehát a tekintélyesebb helyek közé tartozott. A közölt perszövegek egy differenciálódó társadalmi képet adnak. Kialakulóban vannak a rendi társadalom különféle rétegei. A szövegekben szentkirály jobbágyairól, jobbágyokról, várnépekről, szabadooskról, dusnokokról, rabszolgákról esik szó. A későbbi fejlődés során Kötegyán »szent király jobbagyfiai« nemesekké lesznek, és a községet majd az egész középkoron át a lakosságból kinőtt kisnemesek birtokolják. Ugyanakkor Vizesgyán, amit a perszövegek idejében
