Dankó Imre – Korek József: Kötegyán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

fapéldányokból pedig hajót készítettek. Ez volt a fő közlekedési eszköz. Az ásatási leletek sokasága amellett tanúskodik, hogy fejlett cserépkultúrájuk volt. A sok edény mellett változatos formájú csempékből készítették kemencéiket is. A falu eredeti helye nem a mostani. Itt előzőleg Remete község állott. Valószínűleg ennek templomnyomairól írt Göhl Ödön annakidején, nem jelölve meg pontosabban a helyet, hogy hol bukkant a régi templom nyomaira

31

. A köztudat úgy állítja, hogy Kötegyán eredeti helye a Pusztafalu nevű dűlő környékén volt. Ez valószínűnek is látszik, bár idevonatkozó kutatás ezt még nem igazolta. Förster Gyula ugyan a már említett Pétermonostorát sejti itt, de mint láttuk, Bunyitay ezt máshová helyezte

35

. A falu eredeti helyéül számításba jöhet még a Tőkés nevű dülő környéke is. Kár, hogy mindezideig nem bukkantak elő a volt Kötegyán egyházának nyomai, alapjai, mert ennek feltalálása végleg eldöntené ezt a kérdést és bizonyára több más vonatkozásban is gazdagítaná ismereteinket. A falu kulturális viszonyaira alig néhány adat vet fényt. A dusnokság intézményének ismerete a szláv hatás mellett a keresztyénség általános elterjedéséről is tanúskodik

36

. A műveltség kettős volt. A nép az ősi hagyományok keresztyén elemekkel mindjobban kevert útján járt; a kor magas műveltsége pedig kizárólagosan egyházi jellegű volt. Az egyik perszövegben szereplő Magnus például papnövendék, tehát a kor viszonyai szerint tanult ember. Nem véletlen nevének latin alakja sem. Jóval később is az egyházi műveltség volt az egyedül lehetséges. Kötegyán műveltségi körülményeire vet fényt egy 1559ből ismert adat is; Sebestyén de Kethegyan ferencrendi barát útlevelet nyert Mantuába, hogy ott tanulmányokat folytasson

37

. A reformáció elfogadásával az egyházi és tárasdalmi változás kulturális téren is megnyilatkozott. A nemzeti nyelvű műveltség talajává vált ez a község is és nyomok vannak arra, hogy az 1500-as évek legvégén, az 1600-as évek elején működő prédikátorok iskolát is szerveztek és abban néhány gyereket tanítottak. AZ ÜJ KÖTEGYÁN, AZ ÜJRATELEPÜLT FALU TÖRTÉNETE Kötegyán elpusztult a XVII. század végén s eredeti helyén nem is települt újra. Nem ez volt azonban a sorsa a falu közelében állt Remetének. Környékünkön három Remete nevű falut ismerünk. Az egyik Gyulához tartozik (Remeteháza), a másik pedig Magyarremete néven ismeretes az irodalomban. Ez Belényeshez közel található (Remetea). Ezt a Magyarremetét tévesztették össze sokan, így Mezősi