Dankó Imre – Korek József: Kötegyán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
Károly is a Kötegyán közelében, a Gyepes partján állott Remetével. Ez a Remete, amiről Karácsonyi János is tesz említést, ugyancsak elpusztulhatott a XVII. század végén, de hamar újratelepült 38 . Sőt, öszszehasonlítva az 1588. évi gabonadézsmajegyzék névsorát az 1713. évi összeírás neveivel, a folyamatosságnak is találkozhatunk a jeleivel. Az 1588-ban összeírt Cseke család például 1713-ban három taggal is szerepel. 1713-ban, amikor Kötegyánról még hallgatnak az összeírások, Remete már lakott hely. Ugyanaz a helyzet 1720-ban is, aztán pedig Remete tűnik el és előbb Köteremetéről, majd csak Kötegyánról hallunk. Ennek az a magyarázata, hogy Kötegyán nem települt újra, hanem visszaszállingózó lakosai más idetelepülőkkel együtt Remetét ülték meg. A falut eleinte csak Remetének nevezték (majd, amikor az egykori Kötegyán területét is Remete határához csatolták Kötetarcsával együtt, akkor) előbb Köteremetének, mégkésőbb pedig csak Kötegyánnak nevezték. Annak bizonyítására, hogy ez nem csupán feltevés, álljon itt Remete község 1713. évi összeírása teljes egészében : A váradi jószágkormányzóság uradalmai mellett fekvő remetei és sarkadi birtok összeírása Remete Mindannyian jövevények és csak a pénzadó lefizetése után távozhatnak szabadon. Termékeny földjük, rétjük, legelőjük és szükségleteiknek megfelelő szántójuk van. A falu mellett elfolyó Gyöpess folyó minden fajta halban bővelkedik, de nem mindenkor alkalmas halászásra és a piac nagy távolsága miatt semmi értéke sincs. Van egy egykerekű malma, ami után évenként egy aranyat fizetnek. Birtokaik névszerint Kötő Tárcsa, Kötögyán, Márton Telek. A rétekkel együtt bozóttal, cserjésekkel van a természettől benőve, nagy munkával lehet csak feltörni, a jelenben termés nélküli. A birtok makkos erdővel bír, amelyben bőséges makktermés esetén hatszáz disznót lehet tartani. Az egyes telkek után, amelyeknek hat ökre van, évenként névszerint egy tallér takást fizetnek. A termés után közepes időjárás mellett kilencedet is fizetnek. Ha a nevezett Gyepes folyó medréből kiárad, sem a réteket, sem a szántóföldet nem lehet megművelni. Jobbágyok : Kürtő István bíró, Konya János, Felföldi János, Forgó István, Gellén Ferenc, Gellén Péter, Cser Balázs, Gellén Ferenc, Gellén György, Cseke Péter, Cseke András, Pap István, Cseke György, Szabó Mihály, Éllek István, Tüsér Mihály, Gaal István, Baracsi György, Rácz Mihály, Mészáros István. Burján István, Puszta Ferenc,
