Dankó Imre – Korek József: Kötegyán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
A FALU KIALAKULÁSA, A KÖZÉPKORI FALU A magyar honfoglalás nagyjából a Gyepesek vidékéig vette birtokába a Tiszántúlnak ezt a részét. Vidékünket két törzs — Ond és Gyula törzse — szállta meg olyanképpen, hogy kettőjük területe között a Fekete-Körös volt a határ. A környék ekkoriban mocsaras, erdős terület volt, ahol emberi telepek csak a kis szárazulatokon létesülhettek. Eléggé kiesett a korabeli forgalomból, a honfoglaláskor birtokba vett földnek a szélén feküdt. A tőle keletre elterülő, erdős, mocsaras és majd pedig nem nagy távolságra hegyes vidék kevéssel később került megszállásra. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy akár községünk területén vagy akár a tőle keletre eső részeken is már a honfoglalást megelőzőleg is ne laktak volna emberek, ne fejlődött volna ki valamelyes társadalom. Tudjuk, hogy a honfoglalás előtt ezeken a részeken terült el Ménmarót kazár birodalma s hogy ezt is megelőzve ez a vidék is beletartozott az avar birodalomba. Mindkettőnek a perifériáját képezte s éppen ezért lehetséges, hogy vidékünkön egészen a honfoglalásig fennmaradtak különféle néptöredékek. Ezek a néptöredékek aztán az itt élt szlávokkal együtt beolvadtak a magyarságba. Természetesen községünkről ekkor még nincsen szó s még jóidéig csak a környék általános történetéből következtethetünk Kötegyán területének körülményeire. A honfoglalás nagy változást hozott a Körösvidék viszonyaiba. Az addig nomadizáló magyarság mindinkább megtelepedik, a kalandozások korának ideje is lejárván, egyre jobban kezd kialakulni a hűbéres társadalommal párhuzamos központi uralom, a keresztény királyság. Ha a honfoglalás emlékeit vizsgáljuk, azt figyelhetjük meg, hogy Kötegyán környékén alig van valami, míg északabbra, északnyugatra, nyugatra sok előkerült lelet, sok helynév beszél a honfoglalásról. Ennek részben az az oka, hogy a honfoglaló magyarság által megszállt terület szélén volt községünk területe, részben pedig az, hogy az idevonatkozó kutatás szegényes. A hongfoglalást közvetlenül követő időkben kialakult védelmi vonal, a gyepű, itt húzódott. Györffy István a Gyepes folyók nevében az egykori gyepű emlékét keresi és történelmi, néprajzi, nyelvészeti fejtegetései kapcsán világosan látszik, hogy a X.—XI. században itt húzódott az ország gyepüje 1 . Kötegyán területe, bár a gyepükön belül feküdt, a falu keletkezése, növekedése a magyarság megtelepülésével, terjeszkedésével, a gyepük keletebbre helyezésével áll kapcsolatban. Községünk akkor létesült, amikor a gyepük kijjebb tolódtak, amikor a gyepükön belüli területeket részben a szaporodó magyarok, részben pedig idegen telepesek benépesítették. A honfoglalást követő idők legfontosabb helye környékünkön
