Dankó Imre – Korek József: Kötegyán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
Bihar volt 2 . Vidékünkön a kialakuló hűbéri királyság történetének legfontosabb mozzanatai itt játszódtak le. Itt alakultak ki az első intézmények is 2 . Ezen intézmények közül legfontosabb a püspökség, ami nem kizárólag egyházi, hanem közigazgatási, jogi, gazdasági és kulturális szervezet is volt. A feudális társadalmi rendszer elterjesztésében, megszilárdításában az egész Tiszántúlon roppant nagy szerepe van az I. István által alapított bihari püspökségnek, ami — hogy a régi hagyományokkal végkép szakítson — különösen attól az időtől kezdve fejtett ki a tárasdalmi élet minden területén döntő jelentőségű működést, hogy I. László Váradra költöztette. Azt a sokoldalú tevékenységet, amit a feudális társadalmi rend bevezetése és megszilárdítása érdekében a váradi püspökség kifejtett, Kötegyán történetében is jól megfigyelhetjük. A község keletkezéséről nincsenek biztos ismereteink. De számos adatból tudunk rá következtetni. Községünkről az első említést a Váradi Regestrum teszi. A váradi püspökség káptalanja hiteles hely volt, azaz olyan hely, ahol a kor peres eljárásait lefolytatták, istenítéleteket tartottak. Minthogy ezek az említések községünk történetére nézve sokféleképpen felhasználhatók, fontosak, lássuk őket sorban! 40. szám. 1213-ból. — A Gyáriból való Kvidol (Vidály) lopással vádolta Tompát a falujából. Bírók voltak Mike bihari ispán és Teke bilotus. Pristaldus aSzöllős faluba való Halálos (Halálus) volt. Torapa igazolódott 4 . 97. szám. 1214-ből. — A Gyán faluba való szent királyfiak, névszerint Izsó (Icsu), TJnikus, Mátyás és a másik Gyáriból, az ispánnak szállást adó jobbágyfiak, névszerint Dénes (Diénes), Farkas, Joakim, Orosz, Endös, Foka, Sipes, Izsó és mások hasonlóképpen a harmadik Gyán faluból való várnépek, nevezetesen Sama, Mekad, Abod, Medve, Ficed, Ciprián, Kvidol (Kidal, Vidal, Vidály) és mások, Bihar vára jobbágyainak, névszerint Lukács hadnagynak, Simond fia Farkasnak, Sikó fia Urosnak és Pascha fia Bibának és Tegek századosoknak, valamint Péter (Petur) hírnöknagynak a hozzájárulásával bevádoltak bizonyos falujukbeli Magnus nevű papnövendéket, a Galdu (Baldó) fiát azzal, hogy jött-ment, hogy sem telek, sem föld joga nincsen. Ö viszont azt állította, hogy önálló telek joga van és birtokjoga három ekényi földre szól. Azt is elmondta, hogy ebben az ügyben akkor is őt igazolták, amikor Macs nádorispán és bihari ispán bíráskodott és a Görbed falubeli Pál fia Tupa volt a pristaldus. Minthogy ezt az ellenfelek nem ismerték el, Pál, bihari udvarbíró, ura, Mike ispán rendeletére, mint ebben az ügyben kirendelt bíró meghagyta, hogy az említett pristaldust, aki ez
