Lakatos Attila – Péter László: Juhász Gyula és Gyula (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 10. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

A Kálló-család gyulai eredete Kispéter András Juhász-monográfiájában írja a 'költőről: » Anyai nagyapja Kalló Antal, »az utolsó magyar (gombkötőmester* Szegeden. Ő nem volt tősgyökeres szegedi, fiatal korában Gyuláról vándorolt a városiba, s ott a palánkon belül, a »gyüttmöntck« között telepedett lc«.

1 A költő családfájának rendelkezésünkre álló adataiból^ azt is tudjuk, Jiogy Kalló (vagy egyes forrásokban Káló) Antal Gyulán született 1834. február 24-én. A gyulai r. kat. belvárosi plébánia anyakönyveiből azután megállapíthattuk fölmenőinek ;

még néhány adatát (2. sz. táblázat), Érdekes itt a vezetéknév sajátos írásmódja (K á 1 o), továbbá az a bejegyzés, mely szerint a költő (nagyapjának, Kalló Antalnak dédszülei, tehát Káló József és Vincze Klára — !

nemesek. Ennek főként egy korábbi föltevésünk sorsa szempontjából volt jelentősége. Néhány adat alapján ugyanis föltételeztük, hogy a költő anyai ágon, a Kálló-család révén cigány eredetű. Ez az első pillanatra meghökkentő, de csupán az elfogultak számára sérelmesnek látszó föltételezés nem alaptalan, s bár egyelőre semmi sem igazolta,, sőt ellenkezőleg: a gyulai adatok most még ellene szólnak, a további kutatások.számára mégis ismertetjük. Néhány véletlen összevágás hívta föl a figyelmünket a Jchetőségre: egyik özv. Juhász Illésné, Kalló Matildnak az az 1951-ben Katona Irmának elmondott megállapítása, mely szerint a családon belül a kreolbőrűség — mely Juhász Gyulának is jellemző vonása volt — Kálló-örökség.3 A káló szó — bármely szótárból ellenőrizhető — cigányul f eketet jelent, s a Káló vezetéknév mai, ún. magyarcigányok közt előfordul. (Pl. Debrecenben.) Továbbá érdekes, hogy Szeged néprajzának tudós megfigyelője szerint a magyarokkal rendre összeházasodó Iszegedi cigányok egyik megbecsült foglalkozása volt a gombkötői.^ S végül még egy: Dankó Pistáról szólván a költő maga említi, hogy a (neves nótaköltő a Murkáék révén szegről-végről vele is atyafiságban van.

0 il! négy egymást erősítő adalékból az első kettő biztos tény, de lehet véletlen is. Ami a szegedi gombkötő !

cigányokat illeti, ez már kevéssé bizonyító erejű, mivel Kalló Antal éppen nem szegedi, hanem gyulai, már pedig Gyulán a cigányok nem voltak gombkötők. Sőt: az a tény, hogy Kalló Antal dédszülői ne1 Kispéter András: Juhász Gyula. Bp. 1956. 11—12. 1. " Kalona írnia kóairatos szakdolgozatának összeállítását Péter L:iszló helyesbítette és kiegészítette. (1. sz. táblázat.) 3 Katona Irma: i. m. (A szegedi egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetében.;) 4 Kovács János: Szeged és |népe. Szeged, 1901. 122. 1. 0 Juhász Gyula: örökség. Válogatott ,prózai írások. Szerk. Péter László. Bp. 1938. 1. köt. 339. 1.