Lakatos Attila – Péter László: Juhász Gyula és Gyula (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 10. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

mesék voltak, erősen elvesz a föltevés valószínűségéből, jóllehet önmagában cz sem kizáró ok, hiszen a magyarságba már több nemzedéken át beolvadt Kálók a nemességet valami módon meg is szerezhették. Ami végül a iJuhász-említette Dankórokonságot illeti, a költő húga szerint ez egészen más jellegű; s nein is a Kállóág, hanem az apai ág, \a Juhász-család révén jött létre. A költő nagynénje, Juhász Anna ment férjhez a Párizsból hazajött , fiatal muzsikus-cigányhoz, Murka Istvánhoz; hogy aztán a Murkák hogyan voltak rokonok a Danitokkal, az már nem ide tartozik. Az anyakönyvi adatok sajnos igen hiányosak. Káló Károly apjának, Káló Antalnak a házastársát pl. nem [tudtuk .kideríteni; föltételezhető, hogy azért, meri nem Gyulán kötött házasságot. Juhász |Gyula ükapja, Káló Károly születési éve (1766) ugyancsak bizonytalan, mert a bejegyzés nehezen olvasható; mégis ez az évszám valószínű, ha fiának, Károlynak 1802-es születési évét is figyelembe vesszük, Ennyi mindössze, amit egyelőre Juhász Gyula gyulai őseiről, a'Kálló-család fölmenőiről tudunk. Kevés, de abban a reményben bocsátjuk e keveset is közre, hogy a mostanában Gyulán is örvendetesen föllendülőben lévő helytörténeti kutatás során a levéltárak, anyakönyvek és legyéb történeti források búvárai újabb adatokra bukkannak meg, s ezeket az előzmények ismeretében hasznosan illeszthetik majd eddigi eredményeinkhez. A Jókai-ünnep Az ország 1925-ben ünnepelte a jiagy magyar mesemondó, Jókai Mór születésének centenáriumát. Juhász Gyida — részben mint a Dugonics Társaság reprezentánsa — szülővárosában is, más városokban (Baja, Szentes, Nagykőrös) is résztvett a helyi jubileumi ünnepségeken. így jött el a gyulai Jókai-ünnepségre is 1925. március 28-án. A Békés c. napilap 1925. márc. 25-i számában közölte, hogy Jókai unokája, Feszty Masa, az ismert festőművésznő 'résztvesz a gyulai Közművelődési 'Egyesület Jókai-estjén és ezen »intimitasokat fog elbeszélni a költőkirály életébó'l«. Az ugyanitt közölt részletes műsor ! szerint az estet a Bűvös vadász c. opera nyitánya vezeti be, utána dr. Lukács Györgynek, a Közművelődési Egyesület díszelnökének ünnepi beszéde, majd Balogh Irén szavalata következik, ezután Kohn Dávid »Jokai Gyulám; címmel ad (elő, ezt követően a Cigánybáró nagyáriáját mutatják bej, s ekkor kerül sor Feszty Masa elbeszélésére. Á következő szám: »ünnepi költemény, írta és előadja Juhász Gyula költo«. A műsort a filharmonikus zenekar száma zárja be.