Lakatos Attila – Péter László: Juhász Gyula és Gyula (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 10. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

Az előadás napján, március 28-án a Békés a következő hírt közli: Juhasz Gyula szombaton Gyulára jön. Juhász Gyula, a legkiválóbb élő magyar költő, volt középiskolai tanár, aki Szegeden él, és akinek hazafias, irredenta és elbeszélő költeményeit nemcsak a magyar, de a külföldi lapok is nagy büszkeséggel közlik, szombaton este Gyulára érkezik, hogy a közművelődési estélyen Jókairól írt nagyszerű ódáját maga olvassa fel. Lapunk szerkesztőjét tegnap fogadta Szegeden, és örömmel jelentette ki, hogy a kultúregyesület ^meghívását kitüntetésnek tartja, s habár fárasztó körútjáról most érkezett haza, a | kedves gyulai közönségért újra útra kél, és szombaton résztvesz a hirdetett kul tares télyen. Juhász Gyula író a szombaton esti gyorsvonattal érkezik és itt tartózkodása alatt dr. Palmann Péter ref. lelkész vendége lesz, 'kinek fiatal éveiben iskolatársa volt. Itt említjük meg, hogy Gyula város közönsége legközelebb Szabó Dezsőt fogja körében tisztelhetni. A márc. 28-án, szombaton este megtartott i ünnepélyről a Békés szerkesztőjének kérésére maga Juhász Gyula írt beszámolót a Békés'1925. ápr. 1-i számában: Gyulai Jókai-est Először voltam most Gyulán, e szép és kedves alföldi városban és egyszerre nagyon megszerettem és egyben meg is csodáltam, mert annyi bensőséges magyar kultúrát találtam ,üt, annyi megértést és lelkesedést, hogy újra megerősödött hitem Magyarország 'föltámadásában. A város, amely a nagy Dürer ,Albertet adta az egész 'emberiségnek és a nagy Erkel Ferencet a magyar kultúrának, Jókai emlékének áldozott szombaton. A Közművelődési Egyesület, amelynek szervezése dr. Szilágyi László rendőrtanácsos és dr. Gyarmathy Béla, a kedves emlékű Gyarmathy Zsigáné írónő fia érdeme, oly gazdag és magas színvonalú estéllyel hódolt a százesztendős magyar mesemondónak, amely bármely 'fővárosi kultúregyesületnek díszére válnék. , I És a most szervezett Filharmonikus zenekar, harminc buzgó és kitűnő tagja élén a páratlan zenei kultúrájú és agüitású dr. Kovalszky Róberttel, első bemutatkozásával megmutatta, hogy Erkel városában a zenei élet milyen nagyszerű jövő előtt áll. Mindenki a helyén volt; szabatos és lendületes összjáték hozta ki a klasszikus zene minden ütemét. Dr. Lukács György v. b. t. t., akinek Gyula város 'művelődése oly sokat köszönhet, ünnepi einlékbeszédében ismét fényes bizonyságát adta ritka sokoldalúságának, emelkedett szellemének. Szónoki mestermű volt :ez a beszéd. Jókai nagyságának, nemzeti jelentőségének méltó emléke, formában és tartalomban egyaránt kiemelkedő. Balogh Irén polgári iskolai tanárnő meleg bensőséggel, az igazi érzés szívből jövő és szivekbe szálló hangjaival tolmácsolta ifj. Wtassics Gyula J Mondj mesét Jokai« című hangulatos versét. Feszty Masa, Jókai unokája, aki a nagy magyar romantikus színes és dús fantáziáját örökölte, a fiatal és a legszebb jövőt ígérő festőnő, édesanyja emlékezéseit és Keblovszky Lajos pár finom versét olvasta föl bájos közvetlenséggel és mély hatással. Kohn Dávid, az érdemes publicista igen tartalmas és nagyérdekű reminiszcenciákat olvasott fel Jókairól, az emberről és a nagy író gyulai vonatkozásairól. Aigner Márta az örökértékű Jókai—Strausz operettből, a Cigánybáróból Szaffi nagy áriáját énekelte, tisztán csengő hangon, kiváló muzikalitással és olyan sikerrel, amelyet bármely primadonna megirigyelhetne.