Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

Az 1692. évi összeírás a következő lakosait sorolja fel: Dereczky Ferenc, Olasz Gergely, flaragi István, Takács János, Szabó Demeter, Végh András, Konda Mihály, Harmadi János, Balogh György, Nagy János, Török Tamás, Miskei István, Baczó Gergely, Derecsky András, Miskei Mihály, Balogh Péter, Karácson Gergely. Vincze Miklós, Vörös István, Simon János, Szabó István, Nyúzó Mátyás, Fábián András, Miklóssi Mihály, Váry Sámuel, Kemeczi Miklós, Daróczi Pál, Dohári István, Vörös Mihály, Mikó György, Kovács János, Száraz István, Simon Péter, Porcsi János, Baka György. Cséffi István, Lisztes Miklós, Czirják Miklós, Csonka Mihály, Nagy János, Seiegkany István, Kovács András, Danez Mihály, Nagy Gáspár, Plyak István. Kozák István, Vörös István, Végh Pál, Kis András, Dettai Miklós.

192 Az újabb fejlődés útjára lépett városra azonban már a következő, 1693. évben nagy csapás zúdult; a déli részekről felkalandozó törökök íelégették. A felszabadító háborúk különben is nagyon igénybe vették. A vidék hajdúsága nagy részt .vállalt a török kiűzéséből. Amikor például Kastelli tábornok Debrecenből Gyula ostromára indult, Újfalunál csatlakozott hozzá Molnár ezredes 600 hajdúval. Ez a hajdúcsapat Gyula ostromakor a Kaszaperi kapunál tartózkodott.

193 A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharcban is megőrizte hadi jelentőségét. Továbbra is katonai gyülekező, táborozó hely maradt. 1704. január 12-én is ide gyülekeztek például a hadak. A Belényes felé, a rácok ellen menő nyolcvan hajdú alá Újfalu adott lovas szekereket.

191 A hajdúkiváltságok eltörlése után »féljobbágyi minőségben^ ^előbb a szepesi kamara alá került, majd pedig Újfalu is [az Eszterházy család birtoka lett. € R Ö G D Nagyváradtól délnyugatra fekvő község. Voltaképpen két egymás mellett települt íaluról. Kis- és Nagyürögdről van szó. Mindkettő a XIII. század eleje óta ismeretes. A XVI. században mindkettőbe román betelepülés indult meg. 1552-ben Kisürögdnek 13, Nagyürögdnek 36 telkét írták össze.

195 A középkorban a váradi püspökség birtoka volt mindkét falu. Hajdúiról alig tudunk valamit. 1607. július 20án Gyulafehérváron kelt oklevelével Rákóczy Zsigmond fejedelem a Szilassy János kapitánysága alatt álló négyszáz katonáját telepítette le itt és Orosziban, ellátva őket nemességgel és címerrel.

196 A telepítés azonban nem lehetett szerencsés, mert bár az 1626. évi törvény hajdúvárosnak vette, mindjobban elnéptelenedett. A község történetének érdekes epizódja, hogy 1680-ban Kabai Márton nevű prédikátora egy török basától pénzt kölcsönözve megszökött.

197 A kölcsönt Nógrádi Mátyás 192 Mezősi Károly id. m. 6"—1>8. p. »Conscriptio oppidi Üyfáhlcj 91. p. 193 O'sváth Pál hl. m. 130. ip. 19

I O'sváth Pál id. m. 134, p. l

9í) Jakó Zsigmond id. m. \370. p. 19(i Dr. Áldássy A.-Dr. Czobor A. id. m. Ii. köt. 83—34. p. 19

' Esze Tamás; Kabai Márton. Egyháztörténet. I. évf. (1943.) 189—203. p. »Olyan bujdosó hajdúpapféle lehetett: — idézi Takáts Sándor, után.