Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
hajdútörténcte is eléggé ismert. 463 A. mozgalmas hajdúélet itt is .gazdag hagyományokat hagyott hátra. A szalontai helyi mondák régebbi népies feldolgozások alapján mindmáig élnek a szalontai (nép .körében. 164 Különösért sok hagyomány fűződik àz 1620 körül építeni | kezdett hajdúvárhoz, illetőleg az erődítmény mindmáig meglévő, jelenleg az Arany János Emlékmúzeumnak ihelytadó részéhez, a Csonkatoronyhoz. Ez az erődítmény nem (volt (azonos az egész Szalontát egyetlen erődítménnyé tevő kerített hellyel vagy ,éppen az itten is létezett téglakerítéses, sarok bástyás erődtemplommal. 465 Ez egy külön'álló vár volt, ami Szalonta biztonságával együtt a város jelentőségét is nagyban fokozta. 1636-ban már készen volt, mert az ezidőszerinti harcok leírásaiban már szerepel. Szalonta fejlődését elősegítették a szinte folyamatosan kapott újabb szabadalmak, kiváltságok; 1610-ben Báthori Gábortól vámmentességet kaptak, 1631-ben I. Rákóczi György az Eszterházy ,nádor seregeinek szétveréséért nekik adta Répáafkeszi, Kis- és Nagyvásári, valamint Simonkerék pusztákat, 1632-ben pedig Kézát adta nekik. A fejlődésnek voltak íökkenői is. 1658. szeptember 3-án II. Rákóczi György parancsára, hogy a közelgő török pusztaságot találjon, miután a menekülő borosjeneieket befogadták, felgyújtották a várost és jószágaikkal együtt elmenekültek és csak 1695 táján szállingóztak viszsza. 466 Az 1692. évi összeírás mint'puszta helyet említi. 467 A lassan visszaszállingózó lakosokat újabb megpróbáltatások várták. A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharcban a megfogyatkozott lakosság sokat szenvedett a környékbeli rácoktól. Ezért is, majd pedig a hajdúszabadalmak elvesztése miatt nagyarányú elvándorlás következett be. 1707-ben például 24 szalontai családot írtak össze Hadházon. 468 Az egész Körösköz-bihari hajdúság korabeli megismerése szempontjából érdekes Szalontai Madas György 1706. július 12-én, Alsótolcsván kélt folyamadványa II. Rákóczi Ferenchez. A folyamadványt, amelyben Madas György »az ellenség elől 463 A imár említetteken kívül lásd még: Rozvány György: Nagyszalonta történelméhez, Nagyszalonta, 1889. 81. p. — Nagyszalonta város hajdani állapotjának és nemesi szabadságának előladása. 1790 — Arany János: Nagyszalonta városának jogai rövid vázlatban. Nagyszalonta. 1837. — Viski Károly: Arany népe. Nagyvárad, 1919. Arany-Emlék Egyesület Könyvei II. 104. p. —- Nagyszalonta és Madaras közti legeltetési rendtartás 1616-ból. Magyar Gazdaságtörténeti Szende. 1899. 272. p. — Praznovszky Géza: Pásztorélet Nagyszalonta vidékén és az orosi pusztán. Néprajzi Értesítő. 19. évf. 4—11. p., stb. 464 Az eddigieken kívül lásd még: Dr. Viski Károly: Aranyék háza. Nagyvárad, 1917. A Nagyszalontai Aiany-Emlékegy r esület Könyvei I. 23. p. uö.: A szalontai nép nyelvéből. Magyar Nyelvőr. Klny. ként Nyelvészeti Füzetek 69. Budapest, 1913. öl. p. uö.: A szalontai nép nj'elvéből. II. Magyar Nyelvőr. Klny. Budapest év n. 465 Vö.: Borovszky Samu id. m. 124—126. p. ,és Debreczeni István: Az Arany Múzeum története és katalógusa. Hely és év n. (Nagyszalonta, 1930.) Az Arany Emlékegyesület Könyvei IV. 8—11. p. Vö.: ' x Forster id. m. 225. p. 466 Borovszky Samu id. m. s id. h. / 467 Mezősi Károly id. m. (348. p. 468 Császár Edit id. m. 61. p.
