Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

mások fedele alá húzódó családjának a közterhek alól való mentesítését* és a la­banc Váradi Görög Márton Inándon levő birtokával való megjutalmazását kéri, a Körösköz-bihari hajdúság akkori vezetői láttak el ajánlással. Folyamodványában elmondja, hogy már négy éve szolgál fizetség nélkül és másfél éve, Szunyogh György kapitány fogságba esése ótav a Körösköz-bihari hajdúvárosok seregének ő a vezetője. Az ajánlás így hangzik: »Mi alább megh irt Nemes Hajdú Várasi Sere­geknek, úgy mint Nemes Bihar Vármegyéből levőknek felső és ,alsó tisztjei rccog­n'oscállyuk vigore praesentium, hogy Kegyelmes Urunk ,eő Nagysága Kegyelmes pa­rancsolattyábul applicáltatott volt közzénk Tekintetes Nemzetes Szunyogh György Uram eő Kegyelme kapitánysági tisztnek elviselésére. Ki is eö Kegyelme közöttünk nem sokkáigh continuuskodhalott, mivel Isten eő Felsége ellenségünk által rabságba ejtette, honnan talám mégh most sem szabadult meg. így történvén a dologh, eő Kegyelme el fogattatása után azon eő Kegyelme köztünk való tisztinek cl viselésére applicáltatott közinkbe Nemzetes Vitézlő Mados György Uram, melly emberséges ember Kegyelmes Urunk és hazája mellett velünk edgyütt hiven és igazán szol­gált edgy pénz fizetés nélkül. Az Hajdú Városoktul ha fizetést kért, abbul azokbul semmit sem adtak, hogy felül megh nevezett Szunyogh György Uramot Kegyelmes Urunk eő Nagysága applikálta közinkben, eő Kegyelme succedálosit helyében, Kegyelmes Urunktól várja fizetését, holott jó Kegyelmes Urunk, így hazánk szol­gálattyíi mellett lovaiban, úgy egyébb javaiban edgyszer is, másszor is az ellenségh mia sok károkat vallott és ma is tisztiben közöttünk eő Kegyelme megh maradt volta, de mivel Kegyelmes Urunk eő Nagysága kegyelmes parancsolattyábul azon felül megh nevezett Nemes Hajdú Városi Hadak applicáltattanak kapitány Tekin­tetes Nemzetes és Vitézlő Kárándi Mihály Uram ezerében. Mcllynek nagyobb bizony ságára pro futuro testimonio adtuk ezen kezünk írásával és usualis pecsétünkéi megh erősített testimonialis levelünket az ide alább coramizálandó betsületes hadi személlyek előtt. Datum Alsó Tolsva die 12. Julii Anno i 1706. Főhadnagy Fabjány István, Feő hadnagy Molnár György, Vice hadnagy Nagy János, Zászlótartó Ka­rácsony István, Zászló tartó Paap János, Strása mester Paál Deák, Strasa mester mester Szegedi István. Coram me supremo colonello Michaele Kárándi mp. Coram me Adams Csató Jueliti Regiminis Kárándiám supremo viliarum praefecto mp. Coram me Michaele Szüts praefecto regiminis supprenus ductore mp.« 169 SZENTMÁRTON (Rercttyószentmárton) Boles faluból kivált község első iemlítése 1219-ből ismert és a Váradi Re­gesti umból való. A Pázmány nemzetség i birtoka volt, 1552-ben 17 telekkel írták 16° Esze Tamás id. in. (312—313. p. Jegyzetében (314. p.) megjegyzi, hogy a bizony­ságlevél aláírói a bihari hajdűhelyek seregének tisztjei voltak, éspedig: Fábján István és Karácson István Berettyóújfalura, Nagy János Darvasra, Pál Deák, aki valószínűleg Saásy Pál s trázsames térrel azonos Kábára. Szegedi István Konyárra, Pap János Bagosra való. Vö.: Károlyi Oklevéltár V. 427—128. p.

Next

/
Thumbnails
Contents