Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

János, Nagy János, Palkó Péter.

158 Természetesen a sárándiak szabadalmait ;

se vették figyelembe, kiváltságaiktól megfosztva a derecskéi uradalom keretében az Eszterházy család birtokává lettek. SZALONTA (Nagyszalonta, Salonta) Első említése elég későről, 1332-ből (ismeretes. De jóval korábbi település. A középkorban egyházas hely volt, a 'XVI. század óta a Toldi család birtoka. 1552-ben 13 és fél telke (

volt. |Fejlődését a közelítés a korabeli útvonalakhoz közelebb eső Kölesér és Pata |akadályozta. Akkor indult nagyobb fejlődésnek, amikor a hadak Kölesért és Patát elpusztították és a hajdúk idetelepedtek.

159 Gyula eleste után különösen megnőtt a jelentősége, mert Váradot védte. 1598-ban; a Várad alól megfutamított törökök el is pusztították. s

Az elpusztított, megfogyatkozott lakosságú városba 1606-ban települtek be a hajdúk Kölesér romjai közül. Téved Dani János, amikor azt írja, hogy a Bocskai által 1605-ben kiváltságolt 9 254 hajdúvitézből 300 idetelepült volna Szalontára.

160 A Körösköz-bihari hajdúság keletkezésének szempontjából különös fontosságú annak kihangsúlyozása, hogy nemcsak a Bocskai által először kiváltságolt hajdúk letelepüléséről van szó ezen a tájon, hanem más hajdókról is. Ezt a körülményt legvilágosabban éppen Szalonta hajdútelepítése esetében láthatjuk. Ide ugyanis á Bocskai által 1606. márc. 16-án Kölesérre telepített azon 300 hajdúvitéz települt át, akik Örvendi Pál vezetésével 1604-ben a szorongatott Kereki vár segítségére siettek. Minthogy »Köleser nagyon torkában volt a töröknek, másrészt Szalontát biztonságosabb helynek találták« Bocskai engedélyével még 1606-ban áttelepültek |Szalontára.

161 Szalontát a hajdúk 1625-ig zálogban bírták Toldi Györgytől. lEkkor 1000 talléron megvásárolták és megkezdték a maguk szabad életét. (Már lezt megelőzően, 1609. május 23-án kelt fejedelmi rendelkezés értelmében mint központi (helynek, 'Nagy István és Jothc Gergely parancsnoksága alatt meg kellett (Szervezniük a környező vidékre kiterjedő hajdúkapitányságot.

162 Szalonta hamarosan a legjelentősebb iKörösköz-bihari hajdúteleppé fejlődött. A város történetével több munka is foglalkozik s így Szalonta 158 Mezősi Károly id. m. ,80. p. »Conscriptio oppidi Bako Szarand.« es 271. p. 159 Jakó Zsigmond id. m. (346, p. — Vö.: Borovszky Samu id. m. 124—126. p, 160 Dani János: A hajdúk |városa. Előre (Oradea) XI. évf. (1957.) 2978. szám (máj. 2.) 161 Móczár József id. m. több helye és Dr. Áldássy A.-Dr. Czobor A. id. m. S. köt. 44. szám. 162 Szendrey István: A bihari hajdúk l

pere... id. m. 5. p.