Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

folyamán emlegetik hajdúvárosként. Mozgalmas története volt. Gyula eleste után különösen fontos hely lett. A török 1571-ben foglalta csak el, de 1599-ben Nyári Pál váradi kapitány visszavette. 1600-ban azonban a török ismét elfoglalta, de hamarosan megint visszafoglalták. 1604-ben feldúlták, sőt 1687-ben a hajdúk is pusztították. Az 1692. évi összeírás lakatlannak mondja. Természetesen nem volt az. A lakosok a környező mocsarakban bujdostak, elbújtak az összeírok elől. Hogy is lett volna lakatlan, amikor pár évvel később »a sarkadi félhajdúk«, ahogy Márki Sándor nevezi őket,

142 a Rákóczi-féle szabadságharctól várták & álmaik megvalósulásán, azaz kiváltságaik helyreállítását. Öreg várukat (kijavították s 1707. ícbr. 13-án az aradi rácok ostromát sikeresen ki is állták;

143 sőt Rác-Thökölyt Arad alatt el is fogták.

144 A komádiak és az aradi rácok ellenségeskedését örökíti meg ugyan az aradiak és komádiak harca c. szerb népballada, de Tukelija, azaz Thököly miatt jó itt is idéznünk.

145 A ballada azzal kezdődik, hogy: »Bort iddogál a szerb Tukelija, \ Arad várban, a határvidéken. Véle isznak jó hadnagyok négyen; Bájó hadnagy és Hörcsögfi Péja, Gyurka hadnagy a fehér Zentárói ïîs Osztója Arad városából.« A kérkedő rácok egymást tüzelik a Ikornádi magyarok ellen. 'Harmincan indulnak a kornádi palánkra s Ibár (ezt háromszáz »kalvinista« védi; mégis a rácok győznek, sőt Szunyogh generálist is elfogják: \ Hátrább nyomták a kálvinistákat, A hadnagyot Bájó ejti foglyul, Hörcsög Péja meg a generálist, Épp Szunyoghot, testestül-lelkestül, De oda fut az aradi Szína, El is csípi tollas bokrétáját, Hadd vigye el Arad várba iparnak, A háromszáz jó kálvinistából meg is maradt mindössze vagy harminc.

146 142 Márki Sándor: Sarkad története id. m. 57. p. 143 Márki Sándor: Sarkad története id. m. id. h. 144 Márki Sándor. Sarkad története id. m. id. h. 145 Délszláv népballadák. Vuk Szteván Karadzsios gyűjtéséből fordította Csuka Zoltán. Budapest, 1946. 29. p. 1

46 Szunyogh György ezereskapitányt rendelte a fejedelem a »Nemes Bihar Vármegyében lévő hajdú városi mind lovas, mind penig gyalog, úgy Kalló, Téglás, Újfalu etc./ gyalog hadainak directiojára főkapitánynak. « Protocollum Bákóczianum II. 141. p. Vö.: Esze Tamás id. m. 314. p. — Bác Thökiöíly életére vonatkozóan lásd: Esze Tamás id. m. 477—478. p.