Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

Az emlegetett rác Tukelija. vagy Tekelija azaz Thököly eredetileg Popovics névre hallgatott. A Rákóczi-szabadságharc mint [császári ezredesre, aradi rác Főkapitányra köszöntött. Az ő fejügyelete lalá tartoztak az aradi rác helységeken kívül a gyulai, borosjenői, és belényesi rác csapatok is. Először 1703. jón. 26-án ütközött meg Pocsajnál a kurucokkal. 1707-ben Löffelholz generálissal együtt védte v

Aradot. Ekkor fogták el a sarkadi hajdúk.

147 Rákóczi, amikor az a hir járta, hogy a aácok fel akarják építeni az elhagyott [szarvasi török palánkot, 1709-ben elrendelte, hogy a sarkadi hajdúk fele menjen fát Szarvasra és építse fel a várat. Ebből azonban semmi sem lett mert a sarkadiak átvonulását megakadályozta a pestis.

448 A Rákóczi-féle szabadságharc leverése után. melynek a sarkadiak mindvégi s híí katonái maradtak, a császáriak a (várat lerombolták, árkait betemették.

449 1720 táján, amikor a lakosság már kénytelen volt a kiváltságok nélküli életbe beletol ődni, Berke János bíróságában elhatározták, hogy: i »a ki meg akar maradni Sarkadon és lakosa akar lenni, tehát minden teherviselést magára végyen és úgy megmaradhat; ha eddig együtt szenvedtünk továbbra is szenvedjünk; és annyi jussa lészen Sarkadon és a pusztákban kinek-kinek, az ő jussa szerint; ha pedig meg nem akar maradni és a (teherviselést magára nem veszi, harmadnapok alatt a városból kimenjen«.Sokan meg is fogadták, a tanácsot és más helyek felé indultak. 7 A veszélyekkel teli sarkadi élet sok hőst támasztott. Némelyikük tettei mindmáig közszájon forognak. Közülök leghíresebb Varga Miska vagy csak közönségesen Gsavarga. Társaival sok borsot tört a vtörökök orra alá.151 SAS (Sass, Mezősas, Magyarass) 1213-ban említi a Váradi Regestrum. Lakói akkor a várszervezet »szent király szabadjak, azaz királyi uradalom népei voltak.152 Neve valószínűleg környezetétől származik és eredetileg Sás lehetett. A XVI. században az Ártándiak birtoka volt. 1552-ben 21 telekből állt. de hamarosan elpusztult. Hajdútelepítése se volt szciencsés, mert bár 1605-ben Bocskai alatt települt és ennek megfelelően az 1626. évi erdélyi törvény is hajdúvárosnak mondja és 1628-ban újabb hajdútelepítés színhelye is volt, hamarosan teljesen elnéptelenedett. Az 1692. évi összeírás 1

47 Márki Sándor: Sarkad története id. m. 57—59. .p. — Vö.: Esze Tamás id. m. '177. p. . ' ' • ' 1

48 Archívum Rákóczianum It. 260. p. — Vö.: Karácsonyi János: Békésvármegye története id. m. I. 318. j). 443 Márki Sándor: Sarkad története id. m. 64. p. 150 Márki Sándor: Sarkad története 'id. m. 122—123. p. I" Márki Sándor: Sarkad története id. m. 53—55 .p. — Vö.: Szén drey Zsigmond: Nagyszalontai gyűjtés id. m. és Rozvány György: Szalontai helyi mondák a hajdüvilájg idejéből. Nagyszalonta. 1880. (Népies versekbe foglalva Arany Ferenc után.) 152 Jakó Zsigmond id. m. 333. p.