Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

RÉGEN Eredetileg várföld volt. Első említése egy 1202 körűiről származó összeírásból ismeretes.

138 1552-ben 18 portájával a váradi püspökség birtoka volt. A XVI. században lassú elnéptelenedésnek indult. A hajdúk 1605-ben szállták meg, az 1626- évi erdélyi törvény is jócskái alapította hajdúhelynek (

ismeri el. Györffy István részletesen ismerteti a debreceni kollégiumi könyvtár kézirattárában őrzött. 1609-ben, Báthory Gábortól kapott kiváltságlevelet.

139 "Eszerint a fejedelem Szilassy János kapitány, galsai Makray Tamás, Premessy Gáspár hadnagyok parancsnoksága alatt álló 49 hajdúvitézét nemességre emelte, s hogy: »a megnevezett katonák, mint hazátlanok bizontalan helyekre [el me széledjenek, hanem egy helyre települvén egybeforrjanak és az ország szükségletére bármikor készen álljanake, nekik adja a váradi várhoz (tartozó iRégen birtokot a (Csatár község határában lévő Cservölgy erdővel együtt. Györffy a hajdúvitézek neveit vizsgálva megállapítja, hogy zömükben Békés megyeiek, valamint [déltiszántúliak voltak. A régeni hajdútelepítés sem tudta azonban feltartóztatni ia ihelység elnéptelenedését. Az 1692. évi összeírás elpusztult hajdú pusztának mondja.

110 Ma is puszta, nem települt újra. SARKAD Valószínűleg azonos á Váradi Regestromban '1226-ban szereplő Surcuddal. Az első biztos adatunk 1332-ből ismeretes rávonatkozóan, de ennél jóval régibb település. Mocsarak, nagykiterjedésű vízterületek, erdők között, hadászatilag fontos helyen települt. Jelentőségéhez képest lakosainak a száma is megfelelő |Volt, 1552ben 51 1/2 telkét írták össze. Mint

1 erődített hely a hajdúkiváltságolás előtt is jelentős helység volt a hajdúság ; számára. A vár védői, a sarkadi katonák leginkább hajdúk voltak. Sarkadnak az az ^érdekessége, hogy kimondott hajdúkiváltságokban sohasem részesült. I. Rákóczi György 1644. július 9-én a sarkadi vár és város lakosait hű szolgálataikért kiváltságolta.

141 De a .kiváltságlevélben, ami a következőket említi meg névszerint: Erdős Péter bíró, Csatáry János, Balázs Dániel, Varga Miklós, Balázsi Pál, össi Gáspár, Szűcs András, Mészáros János, és Terpely György esküdteket és Herpai Mihály hadnagyot, egy szó sincsen a hajdúkról, a hajdúkiváltságokról. A kiváltságokat »a sarkadi vár és város egyéb lovas és gyalog őrségének hű szolgálatuk jutalmazására^: adta a fejedelem. Csak a későbbiek 138 Jakó Zsigmond id. m. 329—330. p. 139 Györffy István: A hajdúk eredete id. m. 146. p. A kérdéses szabadalomlevél ma már nem található a debreceni kollégium könyvtárának kézirattárában. 110 Mezősi Károly id. m. 281. p. #14:1 Az adománylevél latin szövege kiadva: Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most, Gyula, 1858. 235—237. p. Magyar szövege: Márki Sándor: Sarkad története id. m. 120—122. p. — Egy korábbi sarkadi adományozás emííékét őrzi Bethlen Gábor 1616. szept. 12-én adomanylevele. Vö.: A kassai múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma. Kassa, 1903. 31. p. Ebben azonban szó sem esik "hajdúkról.