Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
várból elhangzó három ágyúlövésre hadba i kellett szállniok. Adót nem fizettek és semmi más terhet sem viseltek. 60 A török azonban, amikor ^telepeiket is meghódította, adómentességüket nem vette figyelembe jés a többi hódoltsági falvak lakosainak mintájára terméstized és a törököknél szokásos különféle adók megfizetésére kötelezte őket. A török adózási rendszer taksaszerű volt, azaz egy-egv falu lakosságának számától függően pénzben állapították meg az adó évi összegét. Nagy kedvezmény volt az is, hogy a törökök, bár a hajdúság katonai szolgálataira nem tartottak igényt, azok különben sem katonáskodtak volna számukra, földjeiket nemesi teleknek tekintették és azok birtokában a hajdúságot meghagyták. 61 A sok veszély és a több oldalról jövő ellenséges szándék ellenére is a Körösköz-bihari hajdútclepek lakói viszonylagos jólétbe jutottak és több esetben földet is vásároltak maguknak. A hajdúkiváltságok leltörlése után ezekre a vásárolt földekre nézve továbbra is biztosították birtokjogukat és előbb-utóbb a földek szabad adós-vevése jött köztük szokásba. 6- Ezáltal aztán köztük is vagyonegyenlőtlenség alakult ki és a (hajdúságon |belül is rétegeződés fejlődött ki. A hajdú lakosok életmódja a szabadparaszti iéletmóddal volt szinte mindenben azonos. Ezért érthető, hogy a [jobágyság számára ez az állapot milyen nagy vonzóerő volt. A hajdútelepek mindenütt, így a Körösközén és Biharban is tele voltak szökött jobbágyokkal, s jellemző |az iis, hogy a különböző indokokból bujdosásba kényszerültek ugyancsak itt találtak menedéket. Határterület lévén, a rendezetlen viszonyok nemcsak annak kedveztek, hogy az üldözöttek menedéket találjanak, hanem annak is, hogy a i társadalmi megkötöttségek feloldódjanak, (elmosódjanak. A különféle társadalmi elemek egy új társadalmi renddé igyekeztek szerveződni. Ez a kialakuló retad' a (hajdúság volt. A különböző elemek társadalmi törekvéseiket a hajdúságon keresztül akarták megvalósítani. Ilyen szempontból a hajdúság egy széles, kiterjedt társadalmi alapokon nyugvó mozgalomnak fogható fel. A hajdúság társadalomformáló rugalmasságát mindaddig megőrizte, .amíg .maga is olyan kedvező körülmények közé nem jutott, ihogy helyzete a nálánál kedvezőtlenebb körülmények között élők törekvéseinek ellenében védelemre !nem szorult. Környékünk éppen ezért tele van a hajdúkéhoz hasonló, de nem hajdú kiváltságos telepekkel. Több nemesi falut találunk, ezek lakói kisnen^eseki s a hajdúkhoz hasonlóan egyedül katonáskodással szolgálnak, i Sokszor ezeket a falvakat is hajdútelepeknek említik, elárulva ezzel ! azt, i hogy az ilyen kisnemesi telepek és a hajdúfalvak • között lényeges különbség nem volt. De találunk katonai falvakat is, ezeket szintén hajdúkként említik néha, bár hajdúkiváltságokban sohasem részesültek. Minthogy életmódjuk, társadalmi viszonyaik mindenben megegyeztek a hajdúkéval, ezeket is hajdútelepeknek vették. Ilyen lehetett eredetileg Sarkad is. Sarkadról még az I. Rákóczi György [által 1644-ben adott kiváltságlevél sem mondja, hogy 60 Mezősi Károly id. m. 1208—213. p. 61 Mezős ; Károly id. m. 209.. p. . ^ 62 O'sváth Pál id. m. ^109—110, p. •
