Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 7. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

2. Szántás Faekét Dobozon már csak az idős emberek láttak gyermekkorukban. Emlékezetük szerint kétszarvú, egyenes gerendelyű, talyigás volt. Az 1880-as években fagerendelycs, de vas ekefő-jű ekével szántottak Dobozon. A Vidacs-eke volt a legismertebb. Részei: laposvas, eke fű, kormány deszka, (vasból készült), fagercndely, 'ekeszarv, csoroszlya, tengely, kerek, (faküllővel és aggyal), vezér, pating, párna, akasztószeg, isztike és kisafa. A szegényebb emberek még most is használják. 1910 óta terjed a Sack-eke. A faluban ma az ekék legnagyobb része Sackeke. Az ekéket leggyakrabban Békéscsabán szerzik be. Az >ekét kocsin viszik ki a földre. Télen előfordul, hogy a kocsi nehéz, s ckelovon húzatják ki. A falusiak lóval szántanak. Az uraság ökrökkel szántott. Legújabban — 1945 óta — a tehenet is jármolják szántani, vetni. Néha lovat is (fognak össze tehénnel. Ha lóval szántanak, akkor nem kell vezető. A tehenet eleinte, míg betanul, egy ráérő vezeti. Szántás közben használt irányító szavak a lovaknál: tüled, (jobbra), neide, (balra); teheneknél, ökröknél: csára, (jobbra) és hajszide (balra). A vezetés mindig balról történik. Ha a szántást a föld két szélén kezdik meg, akkor hajszra való szántásnak (széjjel szántásnak) mondják. Az ilyen szántásnál a föld közepén a szántás befejeztekor egy barázda húzódik. Ezt a földet a következő évben csára szokás szántani. A szántást most a föld Jtözepén kezdik el. A szántás befejezésekor a közepén összevettetés és a két szélén egy-egy barázda lesz. Ahol a ló szántás közben a föld két végén forog, forgónak hívják. Utoljára azt is felszántják. A forgót »eszreveszi a föld«. Gyengébb benlnle A termés. A szántás akkor ;jo, ha szép apró, poros. Rossz, ha olyan, móinlt a máj, hasábos. Az uraságnál a nagy darab földet kibarázdálták, hogy egyenesen menjen a barázdoló. A földet kimérték. A föld túlsó felén, a jelzésnél egy zászlót szúrtak le. A barázdoló a zászló irányában egy egyenes barázdát húzott. Azután a következő jelzésnél húzta meg a barázdát. A barázdolónak szóértő ökrei voltak. Az így egyenesre kibarázdált táblát szántották azután /fel. Ha az uraság géppel vetett tengeri földet akart részeseknek kiadni, akkor kapával hancsikoltak. Hárman végezték. A föld túlsó végén az egyik leállított egy kapát. A másik benézte a föld innenső végén. A harmadik pedig elindult hancsikolni. Leállította kapáját. A benéző benézte. Ha jó volt, akkor a kapás egy hancsikot kapált. így hancsikoltak tovább. Ha ketten voltak, akkor a ..föld túlsó végén leszúrták a kapát s ketten végezték a hancsikolást. Az egy nap alatt felszántott föld nagysága az igaerőtől függ. Két jó lóval egy nap 1 katasztrális hold földet is fel lehet szántani. Két ökörrel csak 1 kisholdat. 3. Vetés 1900-ig a faluban kizárólag kézzel vetettek. Az uraság azonban már az 1890-es években gépelt. 1945-ig mindössze kb 10 vetőgép volt Dobozon. A 8—10