Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 7. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
holdas embereknek a fele még 1945-ben is kézzel vetett. Jelenleg már sokan vetinek a gépállomás vetőgépeivel. A kézzel vetés a következőképpen történik. A velőmagot megtisztítják. Görgőrostáit meggörgőzik. Amikor a vetés ideje J^özcleg, sokan a vetőmagnak való búzát a gépállomáson megszelektoroztatják. A vetőmagot külön tárolják. A vetés elölt kékkővel és mésszel incgszerelik. Rendes körülmények között a csávázási a vetés előtti, napon szokás elvégezni. Három lánc földbe való vetőmag [csávázása úgy történik, hogy vetés előtti este egy és fél literes köcsögbe vizet öntenek. Egy négyszögletes fehér ruhába kb 3 ,dkg összetört kékkövet tesznek. A ruha négy sarkát összefogják és a kékkő felett egy zsineggel átkötik. A köcsög szájára egy pálcikát tesznek. Erre kötik fel a kékkövet. A kékkő zsinegjét úgy kötik a pálcára, hogy a kékkő csak félig érjen a vízbe. Reggelig ázik. Ekkor egy diónyi meszet kevernek bele. Egy teknőbe két félvéka búzát öntenek. Ráöntik a kékkő lés a mész oldatát. Két kézzel összekeverik. Keverés közben a búzát mindig alulról szedik, mert a csáva, a búza ,alá folyik. A búzát a jtekíő egyik végéből a másikba háromszor-négyszer is átkaparják. Addig keverik, míg minden szem nedves nem lesz. Azután egy bádogkanállal zsákba szedik. Amíg a vetésre kerül a sor, addig a pácot a búza magába veszi. A búzát az 1900-as évek előtt kizárólag s -1920-ig sokan föjül vetett ék. A fölülvetcs alá júniusban ugaroltak. Azután a vetés előtt 5—6 colra megszántották. Erre rávetették a búzát. Belefogasolták a földbe és elboronálták. Sokszor kifagyott. Azóta a búzát inkább alávetik, alulvetik. Ilyenkor a szántatlan földre vetnek és azután szántják alá. Csak ugaron és tengeriföldön vetnek alá. A tengeriföldről először letakarítják a tengerit. A cludvát (gyomot) néha kaszával vágják le. A gyomot és a tökindát lóval összefogasolják. Amikor a fogas megtelik, felemelik és az összegyűlt csomókat vasvillával kihordjak olyan földre, amelyet akkor nem vetnek be. Az így összegyűjtött gazt vagy elégetik, vagy kévékbe kötik s téléit a marhákkal megetetik. Dobozon az alávetést a következő módon végzik. Akinek nincs fogata, az alászántást lovas emberrel végezteti el. Rendszerint rokonnal, szomszéddal, vagy jó íismerőssel. A vetéshez az ekét, a vasfogast, a tövisboronát s a vetőmagot kocsin viszik ki. Sokszor kaszát, vasvillát és kóróvágókapát is feltesznek a kocsira. Megérkezés után a szerszámokat leteszik; a kocsiról és az ekébe fognak. Ha a bevetendő föld dűlőút mentén hosszában terü.1 el s az egyik vége is dűlőút mellett fekszik, akkor először az útmente és a forgó kiborozdolását s összevettetését végzik el. Az út mentén azért végeznek borozdolást, mert a föld szélét letapossák. Ilyenkor a lovat vezetni szokták, hogy az utat el ne szántsák. A földnek azt a végét, amely nem dűlőre rúg, szintén kiborozdolják. A forgó szélén végzik. A másik végén a földet végig kiszántják s utoljára egy barázdával beszegik. Azután a vető nyakába akasztja a vetőzsákat. Egy közönséges zsákba egy véka gabonát öntenek. Ez kb 30 kg-ot nyom. A zsák szájára kötött zsineg szabad végét a zsák fenekének egyik csücskére erősen rákötik. Ezzel kész is t a vetőzsák.
