Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 7. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
szárítják. Csörgősre, zörgősrc kell megszárítani. H v á a belseje is olyan száraz, mint a külseje, akkor jó. Napsütésben nem 'szabad szárítani, mert megég. A padláson sem lehet szárítani. Árnyékos gangon szokás a komlóskorpát szárítani. Télen a meleg házban (szobában) a kemence tetején szárítják. Ekkor keveset készítenek s vékonyan terítik el. A komlóskorpát leginkább ősszel csinálják s rendszerint tavaszig elég. Sütőkor pátiak is hívják. A kész komlóskorpát tarisznyákba, vagy zacskóba teszik. Nyáron a kamrában tartják. Télen a konyhában a sparhet közelében felakasztják. Vannak, akik amikor sütnek, a megkelt kovászból kivesznek egy tányérravalót. Félreteszik langyos helyre. Azután a megdagasztott s megkelt kenyértésztából levágnak kb 1 kg-nyi darabot. A sütőteknőbe nagykorpát tesznek. A kenyértésztát kis darabokra elszaggatják' s a nagykorpára rácsipdesik. összekeverik. Elkezdik sorba, a két tenyér között dörzsölni a teknő egyik feléből a másikba addig, míg; a tésztát el nem morzsolják. Azután ráöntik a kovászt s lezt megint küzédolgozzák, úgy mint a kenyértésztát. 'Utána ugyanúgy bánnak cl vele. mint a komlóskorpával. Vannak, akik komló helyett sörárpát, vagy vöröshagymát használnak. Ismét vannak, akik az előző sütés tésztájából hagynak jó félököl nagyságú megkelt kenyértésztát. Tányérba teszik. Nyáron a konyhában, télen a melegházban a kemence tetején tartogatják a következő sütésig. Ekkorára a külső része félkemény lesz, belül azonban nyers marad. Ezt sütéskor langyos vízbe beáztatják. Kézzel felkavarják s a liszt 'közé öntik. Ezzel s 2—3 dkg élesztővel kovászom ák. Amikor a dobozi asszonytól kölcsönkérnek egy sütésrevaló komlóskorpát, akkor igencsak mindegyik egy-két csipetet visszavesz belőle, nehogy az ő kenyerét megverjék szemmel s ne keljen meg. 1. Szitálás Az asszonyok a lisztszitáláshoz mindig magukszőtte fehérvászon, félkötőt, un. szitálókötőt kötnek elébük. Többnyire fehér kendővel kötik be a fejüket. Hideg időben a lisztet bekészítik a konyhába. A sütőteknőt ráteszik a ^dagasztőaljra. A liszttel teli szakajtókosarat beleállítják a teknő kovászos végibe, vagy a teknő mellé egy székre teszik. Két összemarék lisztet tesznek a szitára. A szitát a két kezük 4—4 ujján tartják s a két hüvelykujjal addig lengetik jobbra-balra, míg a liszt át nem megy rajta. Azután megint két marékkal tesznek bele. Így szitálják meg a lisztet. A szitában maradt kevés szemétkét vagy a moslékba vetik, vagy ha nagyon kevés, akkor a földre öntik. A megszitált lisztből a teknő közepén keresztben, erősen megnyomkodott lisztből párkányt, vagy gátat csinálnak. X megszitált lisztet átrakják a teknő másik felébe. Szépen lesimítják s meg is nyomkodják. Némelykor a teknő lisztes fele sziliig van liszttel. Pár marék lisztet azonban hagynak a teknő kovászos felében is. Szitálás után söprőtollal (Hbaszáruynyal) körültakarítják a szitálás közben kipáholódott lisztet.
