Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

A nyerstermények feldolgozását végzik el a kallómalmok is. Ezek a textiltermékek tömörítésén dolgoznak. Az anyagot folyadékkal megnedvesítik és nedves állapotban sokszorosan összenyomják és ennek következtében az anyag szálai tömílődnek. A posztókészítésnél használatos malomról XV. századi forrásaink bcszélnek.

1

^ Az árutermelés alakulását nem lehet a középkori parasztság sorsától függetlenül vizsgálni. A Békés megyei parasztság sorsa még feldolgozatlan, így csak utalásokat tehetünk arra, hogy parasztságunk antifeudális küzdelmeinek megyénk földjén is megvannak az emlékei. Egy alkalommal a méhesi várnépek akarják a községtől keletre elhelyezkedő Szilasnak nevezett rétes, bokros területet megszerezni, valamint a fási mocsár felét.

1(

> Más alkalommal pedig távolabbi vidékekről ideielepedő népekről hallunk hírt.

17 Az árutermelés és iparfejlődés ilyen mozgalmak során vonul be a mezővárosokba is. Ezekben a településekben nyer igazi hazájára a kézműipar. Megyénk területén elsősorban Gyula indul fejlődésnek, olyannyira, hogy Karácsonyi János közismert monográfiájában azt a merész és azóta is vitatott megállapítást teszi, hogy már 14Ö5-ben igazi város, civitas, volt. E nézet nem fogadható cl egyértelműen,

18 de tény az, hogy ettől az időtől kezdve szerepe az árutermelés és iparfejlődés terén jelentős. A XV. században a kézműipar központjává lesz megyénkben; polgárságának száma egyre emelkedik. Igaz ugyan, hogy ennek a polgárságnak az a jellemzője, hogy nem szakadt el még a mezőgazdaságtól, hiszen Csuka András és Feszté András gyulai polgároknak még Szénáson búzavetésük volt.

19 A források szűkszavúsága következtében csak feltételezni lehet, hogy a kézművesek egy része csak az év bizonyofc részeiben dolgozott a műhelyekben. A XV. század níegyénk kézműiparának jelentős korszaka. A kézműiparosok differenciálódásának jelét is tapasztalhatjuk. Molnár Erik úgy látja.20 hogy a XV. század országos vonatkozásban a tudatos állami iparpolitika ideje; mely elsősorban Zsigmond alatt bontakozott ki. Ez a politika természetesen elsősorban a régi ipari és bányavárosokra (Kassa, Brassó, Bártfa) hatott kedvezően. De fejlődő irányzatot mutat megyénk árutermelése és iparfejlődése is, hiszen ebben a században e földön is megindul a helyi piacok megnyeréséért folyó küzdelem. Egyelőre csak az állapitható meg, hogy a differenciálódás ebben a században jelentős fokot ért el. 1468-ban már olyan személynevekkel találkozunk, melyekről *5 Karácsonyi: 215. 1. 10 Váradi regestrum. 361. 1. 17 Karácsonyi: 40. 1. 18 V. ö.: Veress Endre: Gyula város oklevéltára. Bp. 1938. 8. 1. 9. sz. oki. Ezután: Veress. 19 U. o. 20 Molnár Erik: A magyar társadalom története az Arpádkortól Mohácsig. Szikra. 1949. 116. If ~ 1 -