Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
arra lehet következtetni, hogy a legkülönfélébb iparágak ismertek. így találunk Szűcs, Igyártó, Szíjgyártó, ötvös nevűeket. 21 1492-ben is Gyula bírája Aurifaber volt. 22 Egy 1469-ben lezajlott hatalmaskodás alkalmával, az Ábrahámffy és Maróthy Mátyás közötti perben Kerekes, Zabó, Ezthereg, Kovách, Molnár, Warga, Zekeres, Kalmár nevű egyének szerepelnek. Nevük arra utal, hogy ezek az iparágak már ismertek lehettek megyénk földjén. Zsigmond politikája csak kivételesen tudott eredményeket elérni a város fejlődése terén. Megyénkkel kapcsolatban határozottan állitható, hogy Mátyás uralkodása idején jelentősebb a fejlődés, mint bármikor. Ez részben érthető abból is, hogy a Hunyadiak birtokának egy része éppen Békésben volt és így nagyobb gondoskodásban részesülhettek. De fontosabb az, hogy a termelőerők kifejlődése hajtotta előre megyénket. Igen jelentős e téren a Gyula városa részére adott kiváltság. Ez nagymértékben elősegítette a város és vele együtt az ipar fejlődését is. Corvin János elrendeli, hogy a város lakóira újabb terhek nem rakhatók, az eddigi szokások tartandók fenn továbbra is, különösen azok, melyek a bor és a fa szolgáltatásával állnak összefüggésben. Fontos része a privilégiumnak az is, hogy a város önkormányzatát biztosítja, csak a bíró és az esküdtek igazgathatják, ezek pedig kötelesei: a consuetudóknak megfelelően kormányozni. Rendelkezik a kiváltság a közjavak megőrzéséről^ a város körüli erdők használatáról, a famulusok városban való megjelenéséről. 2 ^ A városok fejlődését a feudális uralkodóosztály is igyekezett elősegíteni, hiszen ez a hűbéres birtok érdeke is volt, mert a naturális gazdálkodásból való kiemelkedés egyenesen lehetetlen volt kisárutermelés nélkül. E mozzanat különösen itt, Békés megyében jelentős, hiszen az árutermelés mérsékelt és a kereskedelmi útvonalak is meglehetősen távol estek. Poljanszky 2 * mutat rá arra, hogy ez nem jelenti azt, hogy az árutermelés a feudalizmus alapja lett volna. »Csak függeléke volt, mely hasznosnak bizonyult a feudális uradalom gazdasági ellentmondásainak semlegesítése céljából.« A XV—XVI. századi városok felváltják az uradalmi kézműipart és sokszorosan átvették annak szerepét. Ennek az a jelentősége, hogy ez a termelés túllép az elszigetelt birtok szükségletén. Ilyen formán Gyula jelentősége kétségtelenül nagy a XV—XVI. század gazdasági fejlődésében. Békés megyében a jelzett századokban 5 uradalom volt: a gerlai, gyulai, körösladányi, simái és szentandrási. Az uradalmak között legjelentősebb a gyulai volt. Területén két nagyobb település is volt: Gyula és 21 Karácsonyi: i. m, 244. 1. 22 Veress: 23. 1. 37. sz. 2 3 Veress: 53. 1. 53. sz. 21 Poljanszky :Ârutermelés a feudalizmusban. Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének Értesítője. 1953. 1—6. sz. .156. 1. 24 /l B- O. I. 31—33.
