Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
Ezek közölt a kereskedelmi tőkét képviselő .egyének között dúló harcokba is bepillanthatunk az egykorú uradalmi iratokból. Mindenki igyekszik szerződéssel biztosítani magát a másikkal szemben. így a marhakereskedelem az aradi rácok kezében volt, ha mások megkísérelték ezt zavarni, azonnal tiltakoztak. De ugyanez a tendencia jelentkezik a kereskedelemmel .foglalkozó görögöknél is, akik monopóliumot élveztek a zsidókkal szemben. Minden bizonnyal a görögök kérésére az uradalom 1762-ben kiadott egy olyan utasítást, hogy zsidóknak senki ne merészeljen eladni gabonát, mert ellenkező esetben 12 Ft-tal bühtcfík. Ez a tilalom csald a kis termelőkre vonatkozott, az uradalom minden gátlás nélkül adta el gabonáját az itt jelentkező zsidó kereskedőknek is (1771-ben 1000 mérő árpát, majd újabb 5000-et ad el. 116 ) A zsidók pedig, tekintettel arra, hogy a gyulai uradalom területén nem telepedhettek meg, a kétegyházi uradalomhoz tartozó Gyulaváriban kértek letelepülési engedélyt. A Helytartótanács többször .unszolta a megyét a zsidókkal kapcsolatos korlátozások megszüntetésére, végül is a bőrök felvásárlására kaptak engedélyt. 1785-ben pedig olyan panasz fordult elő, hogy pesti zsidók kocsin bebarangolják a megyét, árulnak és olyasmiket vesznek, amik elsősorban a taksát fizető görög kereskedőknek jelent nagy veszteséget. Egy Ochs nevű zsidó kereskedő fellebbezésével kapcsolatban végül is úgy alakult a helyzet, hogy a zsidók is, akárcsak más kereskedők, árulhatnak a városokban, csupán a házalókereskedelmet tiltják meg számukra. 117 A század második felében a felvásárlók és házalókereskedők szinte elözönlik a megyét. A pesti kereskedők tervezetükben, melyet a Regnicolaris Deputatio számára készítettek, az e korban folyó kereskedelemnek több fajtáját jelölik meg. Ezek között megemlíti: 1.) a sáfrános parasztokat, kucsébereket és krajnaiakat, 2.) a vászonnal házaló felső-magyarországi kereskedőket, 3.) a vásárokon kívül kereskedő bécsieket, 4.) a mesterembereket, 5.) a sátoros kufárokat, 6.) császári megbízottakat. 118 Szinte mindegyiket megtalálhatjuk megyénk földjén is. A kereskedelem fellendülésének több oka van. Ezek közé tartozik a megye lakosságának megnövekedése, a felvevő piac kiszélesedése, a kereskedelmi tőke megjelenése stb. De ezek mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az v országos helyzetet sem, mely a XVIII. század utolsó harmadában kialakult. A török területtel való kereskedelem megélénkülése kiterjesztette a kereskedők érdeklődéséit a Balkán felé is. Az osztrák kereskedők figyelmJe is e területek felé irányul. Már nemcsak szűk, helyi igényeket kielégítő kereskedelem jelei mutatkoznak, hanem nagyobb területeket átfogó távolsági kereskedelemmel is találkozunk. Erre lehetőséget a békés korszak beköszöntése ad. Maga a Helytartótanács is visszavonta a háború alatt kiadott korlátozó rendelkezéseit. Így 1792-ben megszünteti a vasból készült sarlók, szecskavágók eladási tilalmát. 119 Ugyancsak 116 Veress: i. m. 1771. ápr. 18. 117 Békés megyei Régészeti és Mív.tört.-i Évk. XI. k. 112—114. 1. 118 0. L. Kamarai lt. Lad. KKK. Fasc. 6. Kincstári oszt. 1790. 119 BMJZK. 1792. okt. 25. 14. 1.
