Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
itt szerezte be ilyen irányú szükségleteit. Viszont a m szegény ember is itt adhatta el gabonáját és állatait. 111 Lassan azután más helységek is bekapcsolódtak a |kereskedelembe. 112 A szárazföldi utak problémája is fontossá 4ett megyénkben. Ez a kérdés eddig egyáltalában nem foglalkoztatta a megye vezetőit. A század közepétől kezdve azonban már jelentéseket hallgat meg a ^megye és az utak javításáról intézkedik. Az alispán arról számol be, hogy a folyók beszakadásait betömködik részint náddal, részint pedig más anyaggal, hogy az utak ne kerüljenek állandóan víz alá. Ezeket a javításokat azonban mindig elvontották ismeretlen egyének és maga az alispán is elismeri, hogy különösen Sarkad és Gyula között a fagy idején az utak teljesen járhatatlanok. Javításuk is csak tavasszal „történhetik addig pedig bele kell nyugodni abba, hogy az utak járhatatlanok. 113 A piacok felkeresése tehát nehéz és körülményes volt. A fő útvonalak sem ,voltak kedvezőbb helyzetben. A fő útvonal a szarvasi révnél kezdődik és innen Békés felé vezet, ahonnan Gcrlán át Gyulára lehet utazni, majd Dobozra és innen Váradra irányult az útvonal. A XVIII. század végén az utak egy részét ,az uradalom tartotta fenn és gondozta, így a békési, szarvasi, gyulai hidakat is és Mária Terézia 1743-ban kiadott szabadalma alapján híd-vámot is szedett. 11 ^ Ilyen körülmények között a kereskedelem is csak lassan tudott kifejlődni. Mint láttuk, a mezőgazdasági árutermelés megindulása idején a kereskedelem e vidéken csaknem kizárólag az uradalom termeivényeinek átvételével volt azonos. A hizlalt szarvasmarhák rendszerint már májusban készen álltak az eladásra, de már nemcsak a megyei kereskedők jelentek meg, hanem rendszeresen felkeresik a bécsi kereskedők megbízottai is az uradalmat. 11-' Nemcsak az uradalom foglalkozik az állatoknak , üzletszerű kereskedelmével, hanem az örmény és görög kereskedők is. Ezek a megyében nemcsak állatkereskedésből, praediumok kibérléséből élnek, hanem egy-egy ,helyen kocsmákat és üzleteket is bérelnek. Az ilyen kereskedők száma az 1730-as évektől kezdve növekszik. Nagyobb településeken mindenütt találunk belőlük, ahol mint az uradalmi kocsma, vagy üzlet bérlői élnek. Így Békésen Armeni János, Bikó Mihály, Görög György, Koszta György, Csapó Plaszta, Opera János és Salamon nevű örmény és zsidók. Gyuláról is névszerint ismerjük Koszta Jánost, Csabán Görög Jankót, Gyomán Görög Istvánt, Szeghalmon Thomasz Miklóst, Köröstarcsán Thomasz Jánost, Szentesen és Szarvason is több, az egykorú iratokban névszerint meg nem említett örmény, görög élt. 115 /^ 111 Petik A.: i. ra. 17. 1. 112 BMJZK. 1792. 546. 787—88. 1. 113 BMJZK. 1792. 352. 1. xl 4 Békés megyei Régészeti és Mív. tört.-i Évk. .X. k. 70. 1. ll 5 O. L. H. L. Kígyósi marhaelszámolás. 1786. WS/j ü. o.
