Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
utasították Szányi György felvételi kérelmét, mert egykor »pálcával büntettetett meg«, habár az összes mesterek, akiknél az illető dolgozott, bizonyságot tettek arról, hogy rendes munkás volt. Más alkalommal Vinklcr János gyulai bognár legény kérte felvételét. Vándorévcinek azonban időközben bekövetkezett házassága miatt nem tudott eleget tenni és ez elgendő ok volt arra, hogy őt is elutasítsák. IO 7 A céh-szervezet a XVIII .század második felében már monopolisztikus helyzetet biztosít a mesterek számára. Ez kitűnik a gyulai szűcsök kérelméből is, akik ki is hangsúlyozzák, hogy azért kérik felvételüket ,mcrt mindaddig kontároknak tartatnak, nem fogadhatnak fel inasokat és a munka valamint bérviszony tekintetében is hátrányba kerülnek azokkal szemben, akik már megkapták szabályzataikat. Így a deklasszálódástól való félelem és bizonyos jogok megőrzési vágya sarkalja őket arra, hogy céhszabályzataikat biztosítsák. 10 8 Ebben; a küzdelemben a céh-szervezet már ,nem tölti be szerepét az áru minőségének biztosítása terén sem. Ennek lesz a következménye, hogy a Helytartótanács is egyenesen figyelmezteti a megyét, hogy a szűrszabók silány árut szállítanak, mert az általuk készített vastag posztót csomóba rakják és ezek hol több, hol kevesebb árut foglalnak magukba, de nem egyforma a csomók minősége sem. 109 i A XVIII. században megyénk területén a feudalizmus keretén belül kialakult a mezőgazdasági árutermelés. Ez alapot adott bizonyos vonatkozásban az ipar fejlődésére is. A XVIII. század végére és a XIX. század első felére megyei viszonylatban is kialakul ipari téren is az árutermelés, mely szétfeszítette a helyi piacok kereteit, sőt már távolabbi piacok számára is termelt és a kereskedelemnek is egyre nagyobb szerep jutott és a céhek hanyatlása is megindult. HO III. A XVIII. század kereskedelme A kereskedelem fejlődése tekintetében a kiinduló pont az a tény volt, hogy 1723-ban Szarvas és Gyula, 1730-ban Békés kap vásártartási jogot. A többi település csak később szerzett, mint például Békéscsaba is (1840-ben jut csupán ehhez a joghoz). A kereskedelem kibontakozását erősen gátolta az ,utak elhanyagolt volta. Azokban a helységekben, ahol csak lehetséges volt, a víziutakat használták. Az áruszállítás főleg a Fehér-Körösön folyt, majd ,az úgynevezett Hajós-út megépítésével a Fekete-Körösön is lehetővé vált. Ez volt a helyzet a század második felében is. Az Erdővidék elsősorban faárut .szállított, melyet Gyulán raktak ki a hajókból, később pedig Békésen. Nem egyszer azután Csanád megye lakossága is 10? Marét Gyula: A magyar céh-rendszer 1848 előtt. Századok. 1848. 75. 1. 10 8 U. o. 109 BMJZK. 1794 . 273., 596. 1. HO V. ő. Mérei: i. m. 76, 1.
