Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
tellek a legkisebb ijjarcikkre is az ármeghatározás kötelezettségét. Ugyancsak (ezzel a kérdéssel függ össze az a helyi sajátosság is, hogy a limitáció alkalmával nem egységes, hanem lehetőleg helyi mértékegységet alkalmaztak. Így került használatba a bécsi font és a pozsonyi véka is többek között. 1 "? Az iparfejlődés akadályai közé kell sorolnunk a vallási megkötöttségeket is, hiszen nem egy alkalommal utasítottak vissza a céhek felvételt kérő iparosokat ilyesmikre hivatkozva. Így például a megye egyik legerősebb céhe, a gyulai csizmadia céh, nem akarta felvenni tagjai sorába Kockás Gyula csizmadialegényt, mert bár helyben született és szükséges ,vándoréveit is kitöltötte, mesterségét kitanulta, tehát a felvétel minden feltételével rendelkezett, mégis elutasították kérését azzal az indokolással, hogy »mi idegen vallású mesterembert, ha csak rajtunk áll, egyet sem akarunk bevenni, ^mivel pápistákból is maholnap igenis megszaporodunk. Ez pedig oláh lévén, a kálvinistaság is azt kívánná és több oláh is, hogy közünkbe vennénk.« Az alispánt is kérték, hogy engedje meg, hogy »ezen céhben csak az egy igaz római hitben lévők maradhassanak, gyarapodhassanak.«103 1802-ben pedig egy szarvasi lakos tímár mesterségre akarta adni a fiát, de a gyulai tímárok őt sem vették be, mert »augustana vallásbeli és az ő céhük által, mely Egerben van, el vagyon tiltva .minden protestáns személyeknek a mesterségre való felvétele.«!04 Az ügy azonban nem fejeződött be ennyivel. A megye ismételt közbenjárására és arra való hivatkozással, hogy ,a fenti eljárás az 1791: XXVI. tc.-be ütközik, sikerült a céhet álláspontjának megváltoztatására bírni. Ebben a kérdésben egyébként a megye vezetői a .Helytartótanácshoz fordultak és egyben utasítást adtak Alscher gyulai tímármesternek, arra, hogy az ifjút vegye fel. Alscher tímár és Skoiopa János viszont arról panaszkodtak, hogy Klinghammer János céhtag vádaskodása folytán, eljárás indult ellenük az említett szarvasi származású Radachovszky György szabályellenes felvétele miatt és szó van arról, hogy emiatt őket is megfosztják mesterségüktől. Maguk is kérik visszavételüket, vagy ha ez nem lehetséges, a budai tímár céhbe való felvételüket. Csak a megye ismételt beavatkozása során sikerült ezt a kérdést megnyugtatóan clintézni.105 Lényegbevágó különbség van a céhek fejlődésében a XVIII. század első és második fele között. Ott, a céhszabályzatok megszerzésével a versenytársak kiküszöbölésére törekedtek, a kontárok elleni küzdelem elsősorban ezt a célt szolgálta. Ezért ez az elzárkózás nem mondott ellent a termelőerők fejlődésének. A század II. felében az elzárkózás már a monopolisztikus helyzet biztosítását célozta és a céhes-ipar termelés csődjét mutatta.106 A monopolisztikus helyzet fenntartása érdekében minden alkalmat felhasználtak, hogy megakadályozzák új tagok felvételét. ( A gyulai céh tagjai el102 Békés megyei Régészeti és Mívelödéstörténeti Egyesület Évk. X. k. 90—104. 103 Scherer: i. m. 302 1. 104 u. o. 318. 105 BM.1ZK. 1802. 855—856. 1. 106 BMJZK. 1794. 165. 1.
