Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
A kereskedelmi tőkének célja: áruvétel nyereséggel való eladás céljából. A kereskedelmi tőkének tehát szerepe van akkor, midőn az uradalom állatot elad, gabonával, esetleg kenderrel kereskedik, vagy éppen kisparasztoktól vásárol, vagy béreseket szegődtet a munka kibővítése miatt. Mint láttuk, a harmincas évekig az uradalom még jelentősebb üzemi tőke nélkül tartotta fenn magát. Most pedig már a gabonatermelés növelése céljából is fokozza igásállományát, ugyanakkor terménycinek egy részét jószágaival eteti fel és azokat mint hízott állatokat adja el, ugyanakkor a majorsági földet ingyenes munkaszolgáltatással művelik. Mindez együtt már egy bonyolult üzemi termelési ^folyamatot jelent. Igen érdekes az a tény, hogy az egyes régi uradalmakban, mint például az Eszterházy család alsólendvai uradalmában, az állattenyésztés egészen másodrendű szerepet töltött be, addig itt jelentősége fokozottabb. Maga az állattartás extenzív jellegű. Ai*, állatokat főleg a kígyósi gazdaságban tartották, ahol a ridegtartás dívott. Allatcsordákat találunk a gyulai gazdaságban is és másutt is. így például a székudvari bitangban, toyákbá a sz . :tsi rátában 95 db. öt éves állatot tartanak számon, Endrőd területén 46 dfí-cí., csabai ( gazdaságban 97 db.-ot. 1732-ben az állomány legjelentősebb része Kígyóson telelt. 448 db. szarvasmarha volt eladásra előkészítve, mint hízó msnha. iiajtuk kívül 186 db. 4—5 éves fiatal gulyát, 90 db 3 éveset, 120 kétéveset, és 144 db 1 éveset találunk. 8 * A tervszerű árutermelésre vall e téren az is, hogy ekkor már az uradalom is áttért a tervszerű szénavásárlásra(!). Az eddigi adatokból láthattuk, hogy a piacra termelő állattenyésztés maga is piacot teremt. Ezeknek az állatoknak pgy részét a helyi piacokon értékesítették. Az uradalomnak szinte állandó vásárlói voltak a csabai, gyomai és gyulai hentesek- és mészárosok. 85 Az árutermelés tehát egyre hevesebben tör előre az uradalmi gazdálkodásban. Ennek megfelelően épül át az uradalom gazdálkodása, hiszen 1730 előtt még a haszonvételek látszanak jelentősebbnek, míg 1730 után üzletszerűen foglalkoznak állatok tartásával. Nemcsak szarvasmarhákkal, hanem sertésekkel is üzletelnek. 1733-ban az uradalom 61 sertése cserél gazdát, ebben az esztendőben, de más alkalommal is Balogh István és Szunky András gyulai hentesek vásárolnak egy egész falkát. Ezeknek a körülményeknek következtében megindul a tőkefelhalmozás az uradalom területén, hiszen az uradalomnak ebben az évében kimutatott jövedelme 145 arany dukát, 453 arany, 576 tallér, 163 körmöci dukát, 877,30 értékű egyéb arany. 86 Ez az árutermelés az egész században folyt. 1787 tájékán az állatok számára szolgáló és az uradalom kezelésében lévő legelőket találunk Kígyós, Szénás, Gerla, Szt. Miklós, Kis-Kamut, Bélmegyer, Kondoros, Csákó, Csát, Csorvás, Apáca területén. Az uradalom tulajdonát képező állatok száma ezen év elején 1401 db., de év8 * O. L. II. L. Rapularium. 1732. 85 u. o. 86 ü. L. II. L. Rapularium. 1733.
