Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

vegére felszaporodik 1988-ra. Ezek között már nincsenek az eladásra szánt hízott állatok, melyeket az uradalom ekkorra már eladott. A hizlalás mértékére utal az 1786-os évből származó kimutatás, amikoris 1938 szarvasmarhából 250 db-ot állítottak be hizlalásra és a gulyából 102 db.-ot hajtottak göbölyrc.

87 Ezeknek az állatoknak legnagyobb részét Bécsbe szállították, hiszen az állateladásból befolyt összegből 1786-ban a legnagyobb részt a bécsiek fizették; 16 762 Ft.-ból 15,000 Ft.-ot.88 Ez alkalommal nincs mód arra, hogy a tőkefelhalmozás kérdését a parasztság oldaláról is megvizsgáljuk. Megyénk történetében rendkívül fontos kérdés a parasztság sorsának alakulása is, hiszen nem egy országos jelentőségű parasztmozgalom bölcsője ringott ezen a területen. Tény az, hogy a parasztság .nagyfokú elnyomásával az uradalom jövedelme egyre emelkedett, a majorsági gazdálkodás kiterjedése is fokozódott és ez, mint láttuk is, az uradalom pénzjövedelmének további növekedését vonta maga után. Ugyanakkor a bécsi kereskedő körök is, mint látni fogjuk, szoros kapcsolatba kerültek rnegyénkkel részben az uradalmon át, részben pedig más úton. Az uradalom gazdálkodása alkalmat nyújtott arra, hogy a kereskedelem kibontakozása meginduljon, de ,az időközben befejeződött vándormozgalom és telepítés révén feltöltődött lakosság szükségletei biztosítják az ipar kibontakozását is JB) Az ipar fejlődése a XYIII. században A XVIII. század elején a parasztcsalád minden az ipar körébe eső munkáját, kivéve a kovácsmunkát, maga végezte. A maga termelte gabonát maga őrölte meg, az állat bőrét is maga dolgozta fel. Hasonlóképpen felső .és alsó ruháját is maga készítette. Faekéjét és boronáját is maga faragta.

89 1726-ban a Helytartótanács azzal a kéréssel fordult a megyéhez, jelezze, milyen kézművesekre volna szüksége. A hivatalos tényezőknek az volt v

a véleménye, hogy ilyenekre nincs szükség, legfeljebb szűrszabókra, mert a lakosok maguk végzik el az ilyen munkát, a kovács munkát pedig a cigányok vállalják el.

90 Ebben a korban tehát a Békés megyei ipar még> a háziipar színvonalán állt. Magát a háziipart élesen el kell választanunk a kézműipartól, mert ez utóbbi a termékeknek a fogyasztó által megrendelt célra .való feldolgozását végzi. Ennek az állapotnak oka nemcsak a termelőállapotok fejletlenségében keresendő, hanem a lakosság csekély számában is. Bevezetőben láttuk a megye aggasztó állapotát. A meginduló fejlődés során azonban megváltozott a helyzet. A XVIII. századi paraszti vándormozgalom előremutató jellege mutatkozik meg abban is, hogy e területeket feltöltve, megindulhatott a mezőgazdaság fejlődése, ,a szükségletek foko87 o. L. Rechnung. 1786. Melléklet. 88 O. L. II. L. Kígyósi marhaelszámolás. 1786. 89 Mendöl: Szarvas földrajza. Bp. 1928 . 53. 1. 90 Békés megyei Régészeti és Művelődéstörténeti Egyesület évkönyve. X. k. 104. 1.