Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

tartozásaikat, vagy azoknak jelentős részét pénzben ^fizetik ki, így az uradalom pénzjövedelme ezen a címen is fokozódik. .1729-ben az egyes községek a következő összegeket fizetik be: Gella 222,77 ,

Ft., Vésztő 203,78 Ft., Szarvas 299,92 Ft., Berény 101,03 Ft., Doboz 320,00 Ft., Gyoma 698,70 Ft., Csaba 1472,95 Ft., Szeghalom 786,25 Ft., Szentes 1858,72 Ft., Békés 1115,99 Ft., Gyula 1676,66 Ft., Székudvar 428,72 Ft., Tárcsa 121,68 Ft., Ladány 189,12 Ft., Gyarmat 193,56 Ft., Kereki 131,05 Ft., Öcsöd 131,05 Ft., Elleg ,35,00 Ft. Az uradalomnak ebből is összesen 9 994 Ft. 58 kr. volt a bevétele.

80 Mint látható, az uradalom gazdálkodásában nagy szerepet játszott a pénzjáradék, nagyobbat, mint a más korabeli uradalomban. A parasztság kizsákmányolása ekkor elsősorban pénzjáradékok útján történt. 1730-ban a pénzjövedelem 6 022 Ft volt.

81 Az így beszedett összeg részben az uradalom önellátására szolgált, részben pedig kereskedelmi műveletekhez használták fel és egy részét tczaurálták. Az 1730-as évek után megváltozik a helyzet és az uradalom, a megváltozott körülményeknek megfelelően áttért a mezőgazdasági árutermelésre. Itt elsősorban az állattenyésztésre kell gondolnunk, hiszen a bőr, szaru, hús, bél keresett cikkei a korabeli kereskedelemnek. Az újonnan berendezkedő nagybirtokos csakhamar eltünteti mohóságában azokat a különbségeket, melyek a régi váruradalmak utódaiként élő majorok és az új keletkezésű Harruckern birtok között van. Az uradalom állattenyésztését két szempontból kell vizsgálat alá vennünk: 1. ) az állatállomány a legkeresettebb cikk és szállítása még olyan mostoha körülmények között is megoldható, mint amilyeneket ebben a megyében találhatunk, 2. ) azért is jelentős, merL azok az állatok, melyek a kialakuló majorsági gazdálkodás során használhatatlanokká válnak, helyben is értékesíthetők. 1732-ben az uradalom már a környék piacainak szükségleteit elégíti ki. Itt vásárolják a környéken szükséges vágómarhát. Pl. a gyomai hentesek, mint Péter nevezetű hentes, aki disznót, borjút, herélt ökröt, göbölyt vásárolt. Ugyancsak állandó vevőként leljük itt Magyar Gyurak csabai hentest is, aki azonban inkább csak scrlések eladása alkalmával jelenik meg.

82 A mezőgazdasági árutermelés egyre elmélyültebbé lesz. Mint láttuk is e tekintetben az 1730-as esztendő fordulópont volt az uradalom gazdálkodásában. Egyetlen előző esztendőben sem találkozunk ilyen jelentős forgalommal, mint éppen ettől kezdődén. Ebben az évben eladott az inspektoratusság 100 db .borjút, 40 db .sertést, 13 süldőt, 12 igavonó ökröt, 51 pár hízott ökröt, 34 göbölyt, 1 .bikát.

83 Az állati termékekkel való kereskedés is fellendült, hiszen a faggyúval, zsírral, mézzel való kereskedés alkalmával beszedett összegek is szerepelnek az uradalmi számadásokban. Így egyre jelentősebb kereskedelmi tőke alakult ki a Harruckern birtokon. 80 O. L. H. L. Rechnung 1729. 81 O, L II. L. Jährliche Rechnung pro Ao. 1730. 82 O. L. H L. Rechnung. 1732. 83 U. o.