Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

niosabb ideig ott tartózkodó cigány volt, míg a többiek állandóan letelepedtek* Megvan néhány helység cigány-lakosainak száma is: Gyula 164, Szarvas 421, Békés-Csaba k

307, Békés 238, Tótkomlós 169, Szeghalom 167, Orosháza 159, Endrőd 150, Vésztő 102 Battonya 225, Elek 104. Ezek szerint;, a megye cigány lakosainak a száma 65 év alatt megkétszereződött és ez a létszám-növekedés nem csak a megyei, de országos vonatkozásban is ellendő. Mint érdekességet említem meg, hogy az 1949. I. 1-i népszámlálásnál — ahol a nemzetiségek között, a »cigany« meghatározás is szerepelt — Békés megyében csupán 1700 egyén vallotta magát cigánynak. Ez azt jelenti, hogy túlnyomó többségük teljesjogú magyarnak vallja magát, sőt kimondottan tiltakozik a »cigany« megnevezés ellen. Jelenti még azt is, hogy eddig nem sok előnye származott abból, hogy ő »cigany«. A cigányságot különben sem tekinthetjük »nemzetiség«-nek. Hiszen mik is voltaképpen a nemzettévállás ismérvei? a) A közös nyelv. I) A közös terület. e) A közös gazdasági élet. • I \ közös kulturális lelkialkat. Ezek közül egyet sem fogadhatunk el a cigányságra vonatkoztatva. De nézzük sorjában: a) Közös nyelv: Magyarországon (Békés megyét is beleértve) vannak magyar, román és cigány-anyanyelvű cigányok. Túlnyomó többsége a cigányságnak egy szót sem tud cigányul. Még a v

cigány-anyanyelvű cigányok beszéde sem egységes, hanem több — egymástól többé-kevésbé — eltérő dialektust különböztethetünk meg. Sőt, a Magyarországon élő két cigány-anyanyelvű főcsoport — nevezetesen a kárpáti és az »oláhcigányok« nyelve — között oly nagymérvű az eltérés, hogy egymás cigány-beszédét képtelenek megérteni. (Békés megyében nem lakik »kárpáti-cigány«.) b) Közös területről nem beszélhetünk. c) Nem beszélhetünk közös gazdasági életről sem. d) Ami pedig a közös kultúrát illeti, a magyar-cigányok: a magyar; — a román és teknővájó-cigányokV; a román; az oláh-cigányok pedig eklektikus »kulturkör<' -höz tartoznak. Helyesen állapítja meg tehát Pogány György, — és teljes mértékben osztom nézetét —, hogy a cigányság nem »nemzetiseg«, hanem népcsoport.

;> (Éppen ennél az oknál fogva, a Magyarországi Cigány Szövetség »kulturális< szövetség néven alakult.) 4 A Magyarországban 1893 január 31-én végrehajtott cigányösszeírás eredményei. (Budapest 1893). * . Pogány György és Bán Géza: A magyarországi cigányság helyzetéről. — Rézirat. (Budapest, 1957) — 14 lap.