Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

Ha cigányokkal találkozunk, a figyelő szem könnyen észreveheti, hogy nemcsak a különböző helységek közötti, de sokszor az egy telepen, vagy egymás mellett lakók között is igen nagy az eltérés, mind életmódban, mind foglalkozásban, mind ruházkodásban. Ennek alapján meg is különböztetik a cigányokat, pl.: muzsikus, vályogvető, kolompár, teknős, sátoros. Btb. nevekkel. Mindezidcig azonban hiányzott a cigányok tudományosan megalapozott — mind nyelvészeti, mind néprajzi szempontokat figyelembe vevő — osztályozása. A cigánysággal foglalkozó eddigi elődök, vagy a környező Jakosságot tekintve sorolták fel őket, pl.: magyar-cigány, német-cigány, román-cigány, sthß vagy foglalkozás szerint pl.: zenészek, lókupecok, stb.

7

; vagy életmód szerint pl.: sátoros és helyt lakó cigányok*^; vagy nyelvük szerint, pl.: akik cigányul beszélnek és akik nem tudnak cigányul.9 Ezek helytelen felosztások és csak félrevezetik a kutatót. Tudjuk, bogy a cigányság törzsi és a törzseken belül nemzetiségi kötelékben vándorló nomád néj) volt, tehát mindenekelőtt az egyes törzseket kell megvizsgálnunk nyelvészeti é^ vele egy időben néprajzi hitvilág, szokások, dallam-kim-, slb.i vonatkozásban. Ez egy cseppet sem könnyű feladat, mivel az eredetileg szigorúan meghatározott útvonalon karavánozó törzsek ma már szétszóródtak az egész ;

országban, ezenkívül megnehezíti a problémát még az is, hogy már csupán az úgynevezett »primitivebb« törzsek vezetik le származásukat matrilineárisam A régi irodalomból sem kapunk semmi segítséget. Egyedül Nagyidai Sztojka Ferenc cigányszármazású költő és szótárkészítő sorol fel néhány nemzetséget, de a törzsekről nem tesz említést.

1

^ Jelen tanulmány szerzője a következőképpen kíséreli meg a Békés megyei cigányok osztályozását.

11 Békés megyében laknak: 1. Cigány-anyanyelvű, 2. magyar-anyanyclvíi és 3. román-anyanyelvű cigányok. Ami a cigány-anyanyelvű eigánytörzsek és nemzetségek neveit és a törzsek és nemzetségek elhelyezkedését illeti, lásd: térkép mellékletet.

12 A magyar-anyanyelvű cigányok nem oszlanak törzsekre és nemzetségekre. 6 Dr. J. H. Schwicker: Die Zigeuner in Ungarn und Siebenbürgen. (Wien, 1883). ' Konrad Bercovici: The Story of the Gypsies. (London, 1929). 8 Vasárnapi Újság, 1857—421 lap. (Szerző neve nincs feltüntetve.) 9 Alexander Petrovic: Contribution to the Study of the Serbian Gypsies (Journal of the Gypsy Lore Society, Vol. XVIII. Parts 2-3, — 1939 ) 10 Nagyidai Sztojka Ferenc: Magyar és Cigány nyelv gyökszólára. (Kalocsa, 188G.) 11 Lásd még Kamill Erdős: A clasification of Gypsies in Hungary. (Acta EtluiOr graphics, Tom. VI. Ease 3—4.) és Erdős Kamill: A magyarországi cigányság (Néprajzi Közlemények, III. évf. 1—2 szám.) — Budapest 1958. 12 Nagybetűvel vannak jelölve a törzsek és kisbetűvel a nemzetségek. — A nemzetségek közül csak a jelentősebbeket tüntettem fel. (kivéve Tótkomlós.)