Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)
Az oláh-cigány férfiak többsége, még a közelmúltban is, lókupcckodással foglalkozott. 1 '' Jelenlegi törvénycink szigorúan tiltják ezt az »árdrágító űzérkcdés« fogalma alá cső foglalatosságot. A cigány lóknpecckct a közvélemény — egyesek DÜatt, akik kehes és más gyógyíthatatlan betegségben szenvedő állatokat lelkiismeretlenül eladtak — csalóknak bélyegzi. Ez igazságtalan általánosítás. De tulajdonképpen miért is vásároltak a parasztok, fuvarosok és 'kocsisok cigánytól lovat és miért vállalták az esetleges »becsapas« kockázatát? A válasz a következő: a cigányok kiválóan értenek a lovakhoz, mondhatnám úgy is, hogy a »szakma mcsterei«. Az ügyes lókereskedő egy szempillantás alatt kiválogatja a sok közül, hogy melyik! a jó és egészséges ló, melyekből szépet mutató és erős példányok lesznek, ha történetcsen 2—3 hónapig megfelelő módon abrakolja. Tehát nem beteg lovakról, van itt szó, hanem soványról, gubancosról, elhanyagoltról, melyek a gazdájuk hozzánemértésc folytán váltak ilyenekké. i Ezenkívül a cigányok igen szeretik a lovakat és »nem is igazi cigány a cigány, ló nélkül< — mondják. Ne felejtsük cl, Oiogy nomád nép., s a nomád népeknek életszükséglete, barátja és segítőtársa a ló. Tudok olyan esetet, amikor az egyik cigány háromszor is visszavásárolta eladott lovát és mindig inkább ráfizetett, Olerl annyira hiányzott neki a ló. E lószeretetből fakad, hogy a cigány szívcsen nézegeti, emlékezetébe vési, szinte agyába szívja a pl.: vásárokon látott lovak képét, formáját — s így nem csodálkozhatunk azon, ha például Kis Péternek — akinek egy olyan 4 éves pejló kfcll a párja mellé, melynek jobb térdén fehér folt van —, azt válaszolja a cigány: ide 33 kilométerre Nagy János tanyáján van egy ilyen ló eladó. Tévedés ne essék; nem, a néha még itt-ott felbukkanó és kísérletező lókupeeekel akarom védeni, dc az igazságnak tartozom azzal, hogy ezeket megírjam. A törvény éle különben is elsősorban azok ellen irányult, akik pl. vettek a vásárban egy lovat kétezer forintért és mindjárt ugyanabban a vásárban dupla áron adták tovább.) A vas- és fémmunkával foglalkozók száma kevés. Tepsiket csinálnak, edényeket foltoznak. Több közülük: MÉH. felvásárló, tollszedő. 1C Kamill Erdős: Gypsy Horse-Dealers in Hungary (Journal of the Gypsy Lore Society, Vol. XXXV111. Parts. 1-2. - Edinburgh, 1959.) *• Pl. Tótkomlóson és lief. Kovácsházán.
