Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

t A tótkomlósi oláh-cigányok között zenészek is vannak. Ezt kivételnek te­kin the tjük, mivel az oláh-cigányok — kivéve némely helyen a citerát — nem ját­szanak hangszeren." A megyében élő oláh-cigányok többsége állami gazdaságokban dolgozik. \ annak akik jól dolgoznak, vannak akik kevésbé jól. A már említett tótkomlósiak­ról kedvező véleménnyel voltak a gyulai állami gazdaságban. Természetesen nehéz a cigányoknak beleszokni a nekik szokatlan földmunkába, ezért kezdetben seníi­ségre és valamivel enyhébb elbírálásra kell számítaniuk, — ha ez nem érinti kü­lönösebben a munkafegyelmet. A legnagyobb problémát és fejtörést az egyes cigány családok viszonylagos nagy létszáma adja. Pl.: jelentkezik munkára egy ci­gány-házaspár, 7 vagy 8 kiskorú gyermekével. Ketten dolgoznak és 9-cn, vagy l()-en étkeznek az állami gazdaság konyháján. A napszám kb. egyenlő, az ilyen körülmények közötti napi előfizetéses étkezés összegével. »Nehez munkát végzek és nem kapok semmi pénzt« — mondja a cigány.. A vége az, hogy otthagyja mun­kahelyét, cvvel-avval kísérletezik, és csak akkor jelentkezik újra munkára, ha már nagyon megszorult. Természetesen az állami gazdaságnak nem érdeke az ilyen megbízhatatlan — hol kilépő, hol belépő — munkások alkalmazása és vi­szolyog [elvételüktől, vagy egyenesen megtagadja. Ott könnyebb a helyzet, ahol a cigány munkavállalók a nagyszülők gondjaira tudják bizni gyermekeiket, viszont sok gyereket nem szívesen vállalnak a legközelebbi hozzátartozók sem —, még ha cigányok is az illetők. S nem utolsósorban a cigány anya annyira ragaszkodik gyermekéhez, annyira maga körül szereti látni családját, hogy 1 még kis időre sem válik meg tőle szívesen. E komoly és fontos probléma mielőbbi orvoslásra vár, mert nem lehet közömbös, hogy az állami gazdaságok, ezek a megyei cigány-tömegek számára oly különleges jelentőséggel bíró, mondhatni egyetlen munkahelyek, milyen lehető­ségeket tudnak találni és teremleni a cigány munkavállalóknak. Mégpedig úgy, hogy az sem lehet cél, hogy csupán a férfiak dolgozzanak. A megfelelő munkaalkalom — és nemcsak nyáron, hanem télen is ls * — biztosítása után a következő feladat: a lakáshelyzet megjavítása. A megyénkben 18 Ha oláh-cigányokról beszélünk, talán lesznek olyanok akik kissé elhúznák a szá­jukat. A múlt bűnei közé tartozik többek között az is, hogy a cigányság egyes csoportjait egymás ellen uszította. Az oláh-cigányokat: »vad« és • rabló* jelzőkkel illette és sajnos, így került ez bc a köztudatba is. l'edig az oláh-cigányok között is szép számmal akadnak be­csületes és dolgos emberek, ugyanúgy, mint például a magyar-cigányok, vagy a'kár a magvarok között. (Sajnos, az oláh-cigány elnevezés nem éppen a legszerencsésebb, de egyelőre még is el kell fogadnunk, mivel évszázadokra visszanyúló, nemzetközileg használatos elnevezés). A végső cél természetesen az, hogy megszűnjön az egyes cigánycsoportokat jelenleg is elválasztó, sovinizmus felé hajló, kasztszellem. 13 Erőteljesebben kell belevonni a cigányokat a szövetkezeti mozgalomba. Gondolok itt nemcsak a mezőgazdasági, hanem az ipari szövetkezetekre is, pl. kosárfonó, bádogos, slb.

Next

/
Thumbnails
Contents