Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

kell jelenteni. Ilyenkor a látogató vizet vesz a kezébe és háromszor — felülről lefelé —• megmossa a csecsemő arcát, aztán alsószoknyája belső részébe megtörli. Ha nem így cselekedne, a csecsemő hamarosan tele lenne kiütésekkel. ("Olyan elvetemült, rossza k a ró is akad, aki irigységből nem jelenti be, — különösen, ha széj) a csecsemo«.) A kiütésekhez nem szabad hozzányúlni, hanem hagyni kell, hogy magától clmóljon, mert ha siettetnénk a gyógyulást, a csecsemő szemének árthatunk vele és — még meg is vakulhat. ( A csecsemőnek — keresztelés előtt — nem szabad a nevét kiejteni. Ha szoptató; asszony látogat meg szoptatós asszonyt, akkor a látogató egykét csepp tejet az ágyra fej, hogy cl ne vigye a másik tejénele a , hasznát*. Akinek sok a teje, hamura kell kifejni, mert ha a földre fejné, a hangyák magukkal vinnék a tej hasznát:. . flogy a csecsemőt meg ne verhessék »szemmcl« piros szalagot, vagy apró tengeri-kagylót (d'iv&ko) kell a estiklójára kötni. Ebből, a célból, a nyakára is szoktak piros szalagot kötni. — stb. stb. , A házasságot az eljegyzés előzi meg. A vőlegény .elmegy a lányos há/.hu/., de sohasem; a lánnyal vagy az anyjával beszél, hanem az apától és a lány bátyjától kéri meg feleségül. IIa nem adják neki, igen sok esetben megszökteti. Természetesen egymás érzelmeiről már előzőleg megbizonyosodtak, de az érzelmek kibontakozását az avatatlan szem nem figyelheti meg, mert a cigányfiú udvarlása igen szemérmes, kerüli a [eltűnéséget cs ^semmi figyelmességet nem árulnak cl egymás iránt társaságban, vagy ha látják őket. Oláh-cigány fiút és lányt sohasem láthatunk egymásba karolva, sohasem vehetjük észre, hogy a fin megsimogatná a lány hajéit vágy a lány megfogná a fiú kezét. A korai pái választás ideje egyre jobban kitolódik és jelenleg majdnem, megközelíti a környező lakosság házasulandóinak életkorát. A házasság előtti — meglehetősen korán kezdődő — nemi élet viszonylag szabados, de csupán egy-fajtabeli cigányok között. Azt a lányt, aki először » fehérférfinek* adta oda magát, igen megvetik és lenézik, sőt, a legtöbb esetben ki is közösítik. A házasságok legnagyobb része nem az anyakönyvezető előtt köttetik. Ez azonban egy cseppet sem jelenti azt, mintha a1—csupán cszcm-iszommal szentesített — lakodalomnak nem volna meg a maga > törvényes* súlya. Sőt. A házastársi hőséget igen komolyan veszik, és a házasságtörés meglehetősen ritka. Ebben a szenvedélyes cigánytermészet nem ismer tréfát. Hegen különösen, de még most is előfordul, hogy u hűtlen cigányasszony halállal lakol — nem beszélve egyes apróbb, de néha igen kegyetlen büntetésről, példáid: hajlevágás stb. cs az is előfordul — nem is egyszer — mikor a féltékeny feleség leharapja férje csábítójának az orrát. Van azonban ennek a házastársi hűségnek egy kis szépséghibája is. Ha a férj bevonni katonának, vagy például hosszabb időre börtönbe kerül — tehát, ha a