Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

házastársak egyike huzamosabb ideig távol van, az otthon maradt íél igen sok esetben új társat választ. Hangsúlyozni kívánom, ez csak akkor történik meg, ha az egyik házastárs évekre távol van. A válás, igen-igen ritka. De bármilyen hosszú életnek is egyszer végcszakad és elkövetkezik a halál félelmetes pillanata.38 \ halottat kedvenc ruhájába öltöztetik, függetlenül attól, hogy milyen színű és hogy mennyire viseltes. \ halottal együtt temetik! cl a pipáját, vagy ha cigarettázott ,néhány darab cigarettát tesznek a koporsóba. Aprópénzt is tesznek bele, sőt az is előfordul, hogy pohár bort, vagy pálinkát öntenek rá, ha életében nagyon kedvelte az italt. A meghalt nevét többet sohasem ejtik ki — és a gyászoló család fér fi tagjai hat béli" nem borotválkoznak. Amíg a halott a házban van, éjszakánként »virrasztani« kell mellette. A ravatalon lévő koporsót körbeállja a gyászoló rokonság, pálinkát isznak és siratókat énekelnek. Temetés után egyes törzsek, példán! a tótkomlós! Kherftr-cigányok, halotti tort (Pomana) tartanak. Idősebb egyén pománájáii csak az öregebbek, míg a fiatalabbén az ifjúság is részt vesz. Meghívnak még ide egy-két nem cigány-származású asszonyt is, akit megvendégelnek. Az asztalra, a halott részérc is — tesznek kenyeret és sót és étkezés végeztéviel a sót, a kenyeret és a maradék csontokat kiviszik a temetőbe és elássák a sírba a halolt lábához. Pumánál hat hétre és egy évre szoktak tartani. Az oláh-cigányok hite szerint, a meghaltak a másvilágon éppen úgy élnek nuint a földön — csak az asszonyok ott nem szülnek. Aki a földön sánta volt, az ott is sánta; akinek például kivetlek a vakbelét, az ott már nem ; teljcsértékíí« ember. (Ezért is irtóznak minden operációtól.) A meghaltnak megfelelő tisztelet adatik. Jeles napokon (karácsony, újév, húsvét, pünkösd) vizet öntenek az utakra és a temetőbe is kivisznek például fél liter pálinkát, hogy a sírra öntsék, mivel — a halottnak] a másik világban is kell innia. Akinek több halottja van, az több vizet önt. Mindenszentekkor ételt, italt, és cigarettát osztanak szét a szegények között, hogy — ezek imádkozzanak a megholtakért. Az évben legelőször termett gyümölcsöt is a »halotlaknak« adják (például résznek cseresznyét, mikor még pár szem egy kis csomóba van kötve és ezt ajándékozzák idegen gyermekeknek.) Igen sok helyen, még az évben legelőször főzött friss főzelékféléből is, az idegenek esznek először, (például átviszik a tálat a szomszédokhoz.) 38 Lásd bővebben Erdős Kamill: Cigány-lemetés. (Néprajzi Közlemények, 111. évf. 3—4 szám, Budapest, 1958.)