Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

Hazajön az ifjú ember De vad illat terjeng itten, Mit fűztél te ifjú asszony? Két jércikét meg egy halat. Egy kanállal nyelt belőle Megzsibbadt a szíve tőle Másodikkal hogy lenyelte Megszakadt belé a szíve. Adjad húgom, add a párnál Hadd hajtsam rá a fejemet. Hajtsad fejed a tuskóra Életed tíz percig se tart. Elvehetsz most már bátyókám Meri megöltem édes bályám. Nékem bizony nem köl lesz te Mert még engem is megölhetsz. Jajj. Tstencm, mil is tettein Oda férjem, oda bátyám, A cigányok hogy megtudták Cigánytörvény elé hozták. Egyik mondta: meg kell ölni A másik: meg kell égetni. Szalmát kell gyúrni alája Hogy pusztuljon a hitványa.28 Mesélni is igen szeretnek. Meséik között — eddig még soha le nem írt — mesetípusokra bukkanunk. (Sajnos, Békés megyei cigánymesék gyűjtésével, rendszerezésével — tudomásom szerint — senki sem foglalkozik. Pedig igen hálás, szép és élvezetes fcladat.29) Meséik hőse mindig: a cigány (még például: a magyar népmese-hős is cigánnyá változik elbeszéléseikben) aki szellemességével és agyafúrtságával győzedelmeskedik minden akadályon. A cigányos íz végigvonul meséik egész tartamán, s ha a cigány-hőst például: Borsszem Jankó névvel helyettesítenénk, mégis — aki ismeri a cigányok életfelfogását, gondolkodásmódját, az kiérzi — kiérződik belőle, a csupán cigánymesékre jellemző szín és zamat. 28 Mindkét ballada dallamát és szövegét, először Hajdú András jegyezte le. A »mérgeskigyö-ballada« más .szövegváltozatban megjelent az Etudes Tsiganes c. folyóiratban. (IV. évf 1. szám, 1958 január — Párizs.) 23 Vekerdi József kezdett foglalkozni cigánymese gyűjtéssel. — bár ő elsősorban nyelvészeli kutatást végzett a Békés megyei cigányok között.