Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)

ina is álló Dundler Károly utcai kis házában .asztalos műhelyt nyitott. Az asztalos mesterségen kívül, különös előszeretettel foglalkozott méhészettel. Mint méhész igen jó nevet vívott ki magának. Gyulán és környékén még ma is ismerik és használják; e vidék méhészeti viszonyainak figyelembevételével tervezett és készített kaptárkereteit. Dundler-féle, vagy eleki keret néven ismerik. Nevével a korabeli méhészeti szakkönyvekben is találkozunk. Lukács György, aki kultuszminiszter és egyben Gyula képviselője is volt, politikai beszámolóihoz gyakran hozzá szólt. Hozzászólásai azt bizonyították, hogy nagy politikai tájékozottsága mellett jó szónok is volt. A Szociáldemokrata Pártban viselt tisztsége egyelőre még ismeretlen, de több igazolványban szerepel az ő aláírása. Az első világháború Dundlert sem hagyta érintetlenül. Koiánál fogva, mint népfölkelőt, sorozták be és Kolozsváron kapott kiképzést. Ebből az időből ismeretes életéből az alábbi reá nézve annyira jellemző epizód. Egy gyulai tiszt volt az egyik kiképzője. Mikor a tiszt a legénység névsorában látta, hogy Dundler Károly is a kiképzendő nép fölkelők között van, magához hívatta. Megkérdezte tőle, hogy mivel lehetne segítségére, milyen beosztást Bzeretne. Dundler Károly önérzetesen jelentette ki, hogy »semmit sem kértem hadnagy úrtól«. A hadnagy tovább kísérletezett, mondván nem is arról van szó, hogy kért-e valamit, vagy sem, hanem arról, hogy mint földijének szívesen lenne segítségére. Wire Dundler Károly ezt válaszolta: »ismetelten mondom, nem kértem semmit a hadnagy úrtól«. Ezzel juttatta kifejezésre, hogy semmiféle címen, semmiféle kivételezés! nem fogad eh Mindenben, minden megkülönböztetés nélkül osztozni kívánt társai sorsában. Nem hiába ismerték úgy, mint a legképzettebb gyulai szocialistát, aki kiváló szónoki képességgel is rendelkezik, mert kortásai úgy emlékeznek rá még ma is, hogy lenyűgözően és meggyőzően tudta fejtegetni a szocializmus elméleti és gyakorlati elveit. Egyformán rendelkezett éles logikával! meggyőző érvelési képességgel, valamint a tömegek érzelmeinek és nemes indulatainak felkeltésére alkalmas, magávalragadó modorral. így érthető, hogy az 1918-as polgári demokratikus forradalom, majd a tanácsköztársaság diadalra jutása idején vezető szerepet vitt Gyula városa életében. A Nemzeti Tanács gyulai végrehajtó bizottsága 1918 november 4-én a Népjóléti Bizottság tagjává választotta. Munkáját nagy hozzáértéssel és a dolgozók érdekének megfelelően végezte. Ezért december 23-án a Közélelmezési Hivatal Vezetésével bízták meg. Majd a gyulai Néptanács megalakulásakor, 1919. március 4-én. a Néptanács tagja lett. A tanácsköztársaság kikiáltása után, mindjárt március 22-én, a Munkás- és Katonatanács titkos választással a 7 tagú direktórium tagjává választotta. Amikor a belügyi népbiztosság a direktórium létszámát háromra csökkentette, a Munkás Tanács elhatározta, hogy az eredeti taglétszámot fenntartja ugyan, de hatóságokkal szemben a rendeletek kiadásánál a direktóriumot csak Martos Manó, Kiszely Antal és Somogyi Imre képviseljék. Így azután Dundlernek továbbra is lehetősége volt a direktórium munkájában részt venni. Az április 7.-i választások után Gyula város ügyeinek intézésére és vezetésén: 3 tagú direktórium alakult, ennek egyik tagja Dundler Károly lett. A rábízott feladatot puritán tisztasággal látta el, ezt még azok is elismertek, akik a szocia-